Fejtóny, rozhovory, reportáže
Oči zasypané pieskom – Pawel Smoleński
V rámci edície Prekliati reportéri prinášame knihu reportáží Pawa Smoleského o jednom konflikte a dvoch krajinách. Je ešte možné dosiahnuť mier na území Palestíny a Izraela, v Jeruzaleme, v Pásme Gazy a na Západnom brehu Jordánu? Pawe Smoleski sa opäť vydáva na tie najcitlivejšie miesta, pozerá na neustále sa predlžujúci múr, číta o ďalších samovražedných útokoch, počúva o nenávisti. Snaží sa pochopiť, i keď si je vedomý, že čokoľvek pochopiť bude nekonečne zložité. Ja som to nerozmotal. Podľa mňa sa to nedá rozmotať z niekoľkých dôvodov. V prvom rade preto, že ako v každom konflikte je situácia šialene dynamická, človek antihrdina sa môže v priebehu dňa, týždňa zmeniť na hrdinu. Mne sa zdá, že trochu už rozumiem, možno aj viac než len trochu, ale zdá sa mi to každý druhý pondelok, každý tretí štvrtok, ale už v utorok alebo v stredu vôbec ničomu nerozumiem. V nedeľu sa snažím nerozmýšľať. Počas dlhých rozhovorov s Pawom Smoleským som sa musel neustále pasovať s najzaujímav ejšími otázkami o Blízkom východe, aké som kedykoľvek dostal. Mohlo by sa zdať, že aby niekto tak hlboko pochopil tento divný a paradoxný región, nemôže byť z Poľska, alebo prinajmenšom by mal byť viac opálený než on. Ale nie, jeho otázky, priamočiar osť a dôvtip sú dôkazom, že reportér, ktorý sa zaoberá politickými otázkami, jednoducho musí byť zvedavý, poctivý a dostatočne tvrdohlavý, aby sa nedal zmiasť frázami, ktoré počuje, keď hľadá zložitejšie a nejednoznačné odpovede.
Az évek iszkolása
"Huszonnégy évvel később... Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. V égre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőt pláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle." (Péczely Dóra)
Hány csillag az égen? – Edith Bruck,Mária Barna
"Megszületünk, meghalunk, nem? Csak a fontos, hogyan?" Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány... Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Az emberiség fejin hány hajszál van? S hány gonoszság szívében? Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült, 2014-ben került forgalomba. Bruck Edith elismert és sikeres olasz író, költő, műfordító. Egy Tisza-parti kis magyr faluban született. Még jóformán gyerek volt, amikor 1944-ben családostul deportálták. Túlélte Auschwitz, Dachau, Bergen-Belsen lágereit. Felnőttként Olaszországban talált hazára.
A Határ törvényei – Javier Cercas,Ferenc Pál
"A szerelem bátorrá tesz" Három főhős: Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, "új Robin Hood"; Tere, a kedvese (vagy mégsem?), aki tűzön-vízen át hűséges hozzá; és Pápaszem, aki csak azért csapódik a bandához, mert szerelmes Terébe, a legszebb lányba, akit valaha látott... 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el, s amikor megjelenik köztük Pápaszem, és olyan akar lenni, mint ők... Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? És Pápaszem visszamehet-e a maga középosztálybeli, nyugodt életébe, ahol majd egyetemre jár, és talán ügyvéd lesz belőle; el tudja-e felejteni a szegény kültelki kamaszokkal átélt lélegzetelállító kalandokat; és el tudja-e felejteni Terét? Javier Cercas ennek az igaz vagy jórészt igaz történetnek, Kékszem legendájának, személyiségének mélyér e próbál hatolni, hosszasan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül, és kideríti, hogy a valóság izgalmasabb, mint a mítosz... Csak az a baj vele, hogy megismerhetetlen. Javier Cercas 1962-ben született Ibahernandóban. Több kötete megje lent már (esszék, regények), amikor 2001-ben a Szalamiszi katonák-kal óriási sikert aratott, számos díjat nyert el hazájában, és világszerte az egyik legolvasottabb kortárs spanyol szerző lett. Azóta sorban jelennek meg nagy sikerű, mindig valamilyen valóságos eseményt, alakot, rejtélyt feldolgozó, azoknak a legmélyebb lélektani indítékait boncoló regényei hazájában és számos más országban.
Jdeme na jedno – Ivan Hlas
V knížce spojili síly dva velcí znalci fenoménu jménem česká hospoda - hanspaulský písničkář Ivan Hlas a skvělý pozorovatel světa obyčejných lidí, proslulý fotograf a fejetonista František Dostál. Výsledkem je zábavná i moudrá zevrubná zpráva o těch, pro něž je či byla klasická „restauračka“ způsobem života i kulturním fenoménem. Poetická obrazová publikace je osobitým obrazem epochy, která pomalu končí.
Korespondence – František Janouch,Jiří Pelikán
Možná že české literatuře v poslední třetině dvacátého století a na začátku století jedenadvacátého opravdu chybějí velké romány, ale na příběhy v jiných podobách – například na paměti nebo korespondence – je dostatečně bohatá. Souborná korespondence mezi Františkem Janouchem a Jiřím Pelikánem z let 1974–1993 je záznamem mnoha nevšedních příběhů. V osmdesáti čtyřech dopisech dokládá významnou etapu naší moderní historie: aktivity československého exilu. Tehdy byly centrem dění nikoli politická uskupení, ale exilová nakladatelství a časopisy (Svědectví, Listy) s okruhem přispěvatelů. Jiří Pelikán, vydavatel Listů v Římě a první Čechoslovák zvolený – dokonce dvakrát – poslancem Evropského parlamentu, a František Janouch, jaderný fyzik a zakladatel Nadace Charty 77 ve Švédsku, věnovali vydávání Listů, shánění financí pro jednotlivé exilové i domácí projekty či osoby, získávání informací a kontaktů, lobbování (například Nobelova cena pro Jaroslava Seiferta) mnoho času a energie. V jejich dopisech se propojují drobné lidské příběhy někdy detektivní, někdy humorné s velkými událostmi té doby. Z jejich korespondence se čtenář dozví mnoho nejen o jednotlivých epizodách, například také o vztazích české emigrace s Čínou, ale zejména o smyslu československého zápasu o svobodu a lidskou důstojnost.
Zavadzajme tu! – Ján Štrasser
Fejtóny Zavadzajme tu! písal Ján Štrasser pre denník SME od septembra 2011 do októbra 2014. ...Kniha je podobne ako predchádzajúce publicistické knihy Jána Štrassera Dobrý deň z Bratislavy (1997), Dvojhlavá karta (1999), Kráľ je polonahý (2004) a texty pre server Aktuálne.sk (2006 – 2007) súborom fejtónov, publikovaných pre potrebu chvíle. Všetky však tvoria spoločný reťazec a s kabaretnými textami písanými v deväťdesiatych rokoch pre Milana Markoviča vytvárajú akýsi štvrťstoročný dobový diár. Lebo glosa je žáner písaný na manžetu dobovej každodennosti. So zánikom dňa zháša zväčša aj ona. Glosa je však v pôvodnom význame ťažkým slovom a synonymom jazyka. Nepríjemným, tvrdým, ale najmä neúhybným. Je pamäťou dňa. Pamäť dňa a dna ľudia najradšej vytesňujú. Pričasto ich totiž kompromituje. Preto by na ňu najradšej zabudli. Fejtóny, glosy – keď sú viac než len penou na povrchu – sa stávajú z pamäti dňa pamäťou doby a svedectvom nezabúdania... - úrvyok z úvodného slova Petra Zajaca
Premiéro mal predsa pravdu – Peter Sokolovič
Nedávno zosnulý páter Šebastián Labo SJ bol výraznou kňazskou osobnosťou, ktorá vyorala v slovenskom cirkevnom a verejnom priestore hlbokú brázdu. Kniha ponúka čitateľovi prostredníctvom jeho vlastných slov bližšie sa oboznámiť so zaujímavými životnými osudmi - počínajúc spomienkami na detstvo a mladosť, cez pôsobenie v exile i opäť na Slovensku - , ale aj s jeho názormi na rôzne spoločenské otázky a búrlivú dobu, v ktorej žil. Jeho profil dotvára tiež tu publikovaný rozsiahly list, ktorý P. Šebastián poslal v roku 1977 arcibiskupovi Agostinovi Casarolimu, vatikánskemu diplomatovi vtedy zodpovednému aj za vzťahy Svätej sto¬lice ku komunistami ovládanej časti Európy. Vyjadruje v ňom bolesť nad vtedajším postavením Cirkvi a kriticky hodnotí politiku ústupkov s cieľom dosiahnuť kompromisnú dohodu. Aj v tomto prípade prejavil obdivuhodnú črtu svojej osobnosti ‒ keď si to situácia vyžadovala, dokázal sa pre spravodlivú vec pustiť do otvoreného zápasu za pravdu s kýmkoľvek bez ohľadu na osobný prospech alebo aj možné následky. Pri tom však zostal človekom s obrovským zmyslom pre humor a so srdcom otvoreným pre každého. So všetkého najviac mu ležalo na srdci vydávať svedectvo Božích pravdách, o svojej oddanosti, láske a vernosti Cirkvi. Séria jeho kníh, najmä tých o sv. pápežovi Jánovi Pavlovi II., o atentáte na neho i o apoštolských cestách, je o tom hmatateľným dokladom.
Idúc životom stretol som výnimočných ľudí – Ivan Stadtrucker
Kolekcia reportáží, ilustrovaných unikátnymi fotodokumentami, je atraktívnou, majstrovsky spracovanou, často zarážajúco intímnou sondou do života výnimočných osobností svetovej kultúry, akými nepochybne boli a sú režiséri Frederico Fellini, Jack Garfein, Paul Morrissey, herec Rick Cluchey, politička Catherine Lalumiérová, matematik Jevgenij Murzin, ale aj viaceré ďalšie, síce menej slávne, ale o to osobitejšie osobnosti často s prekvapivo blízkym vzťahom ku Slovensku.
Kopat do žuly motykou – Kolektív autorov,Michael Hauser
Kniha rozhovorů s filosofem Michaelem Hauserem se zabývá závažnými otázkami naší doby, ve které se vyhrocují rozpory současného socioekonomického a kulturního systému. Rozhovory, vznikající mezi lety 2007 a 2014, jsou svědectvím o nesnadném narušování různých podob dogmatismu a ideologických příběhů, podle nichž se kapitalismus jeví jako přirozený řád společenského světa a postmodernismus představuje poslední kapitolu kulturních dějin. Pokusy o radikální kritiku a formulaci alternativ v podobě emancipačních projektů (komunismus) jsou stále vnímány jako nebezpečné a scestné, anebo jako donkichotské kopání motykou do žuly. Přestože jsme svědky postupného vyčerpávání postmoderních podnětů, k nástupu nové myšlenkové a kulturní konfigurace dosud nedošlo a nevidíme ani její určitější obrysy či jasné pojmy.
Ať zešílí láskou – Halina Pawlowská
Napló 1935-1946 I-II – Fanni Gyarmati
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni gyorsírásos naplójában örökítette meg házasságának éveit. A napló magánéletének dokumentuma, teljes nyíltsággal beszél minden problémájáról. Az első bejegyzéseket 1935-ben egy fiatal, huszonhárom éves nő vetette papírra, aki éppen házasságára ... Folytatás ›› készült szerelmével. Az utolsó lapokat 1946-ban egy még mindig nagyon fiatal, mindössze harmincnégy éves asszony írta, aki akkor tudta meg, hogy két évvel korábban megözvegyült, férjét 1944-ben megölték. Ezután még két évtizedet élt. Úgy őrizte Radnóti Miklós emlékét, hogy hallgatásával vette körül. Gyarmati Fanni (1912-2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak "Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében. Az évek múltával aztán a történelmi események érthető módon egyre inkább beszüremkednek a Napló személyes feljegyzései közé. A háború árnyékában élő házaspár mindennapjait erőszak, nélkülözés, kiszolgáltatottság és embertelen törvények tucatjai teszik mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy férjét, Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját. A tragédia azonban - mint tudjuk - mégis bekövetkezett. Gyarmati Fanni saját bevallása szerint azért kezdett a naplóírásba, hogy nyoma maradjon mindannak, ami kettőjükkel történt. A megrázó és páratlan értékű szöveg két kötetben kerül az olvasók elé. A(z) Napló 1935-1946 I-II. (Könyv) szerzője Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni.
Igazi hősök – Krisztián Nyáry
Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweiss Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.
Luteráni – Ivana Havranová
Intímne rozhovory o Bohu cez Luthera, ale aj o duchovnom svete známych osobností. S Milanom Lasicom, Ľubomírom Feldekom, Kamilom Peterajom, Petrom Jarošom, Milanom Kňažkom a ďalšími sa zhovára Ivana Havranová. Kniha plná vyznaní, jedinečných odhalení a krásnych myšlienok... Ivana Havranová vyštudovala žurnalistiku na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Pracovala a profesionálne rástla v redakcii denníka Smena, v časopise Zornička, neskôr v Československej televízii ako publicistka mládežníckeho magazínu Televízny klub mladých. Je autorkou viac ako 400 televíznych scenárov, množstva poviedok pre deti, rozhovorov, reportáží. Po roku 1989 založila vlastné vydavateľstvo, v ktorom vydávala sedem časopisov ako napr. Maxisuper, slovenský Bulvár, Lišiak a iné. Napísala dvanásť kníh, z toho päť poviedkových. Žije a tvorí v Bratislave.
Skautské vize
Kniha Skautské vize vznikla na základě stejnojmenného cyklu kavárenských debat s různými osobnostmi společenského života. Možná se vám výběr osobností zdá nesourodý a složitě hledáte onu věc, která je všechny spojuje. Rozřešení tajenky spočívá ve skutečnosti, že životní osudy všech zpovídaných se různou měrou potkaly s fenoménem skautského hnutí. Někteří byli ve skautském oddíle krátkou dobu, jiní jsou dodnes ve skautském hnutí aktivní. Všichni dotazovaní se ale shodují v tom, že skauting pro ně byl podstatným zdrojem zážitků, přátel a životní inspirace. Tato kniha není pouhou vzpomínkou na staré dobré časy ve skautském oddíle, ale je především pokusem pojmenovat výzvy, před kterými stojí současná společnost, jejíž je skautské hnutí nedílnou součástí. S osobnostmi si povídal moderátor Miloš Říha. V současnosti pracuje jako ředitel Skautského institutu a podílí se na vytváření dlouhodobé strategie Junáka. Jeho skautská přezdívka je Šípek.
Existenciály I – Stanislava Chrobáková Repar
Texty zachytávajú desaťročie 1991 - 2001, "konštanty" i "premenné" v myslení našich pozoruhodných osobností, ale aj vo verejnom a inštitucionálnom živote po r. 1989, pričom literatúra a kultúra stoja v popredí ich záujmu. Rozhovory sú nielen osviežujúcim čítaním, ale aj správou, pestrou názorovou paletou, ktorá k nám prichádza z prvého desaťročia slobodného života na Slovensku, - a sú predovšetkým stále platným podnetom na zamyslenie. Kniha Existenciály I, ktorá nie náhodou vychádza dvadsaťpäť rokov po Novembri 1989, ponúka vybrané, doposiaľ zväčša iba časopisecky publikované rozhovory, ktoré prevažne vznikali počas posledného desaťročia 20. storočia (konkrétne v rokoch 1991 – 2001) pre redakcie a rubriky literárnych časopisov a niektorých novín. Špecifickú váhu majú v knihe profilové rozhovory, ktoré okrem otázok súvisiacich priamo s umeleckými textami, literatúrou a literárnou vedou zachytávajú aj „znamenia doby“, podmienky, v ktorých literatúra v 90. rokoch existovala, celkovú spoločenskú atmosféru na poli vzdelávania a kultúry, u starších opytovaných aj vývinovú problematiku niektorých fenoménov a – v neposlednom rade – ich osobnú názorovú genealógiu či existenciálne zrenie. Rozhovory so spisovateľmi a spisovateľkami, literárnymi vedcami a vedkyňami dopĺňa niekoľko rozhovorov s osobnosťami z oblasti ďalších spoločenských vied (história, etnografia, jazykoveda), v jednom prípade aj z oblasti umelej inteligencie a nových technológií (kybernetika). Protagonistov a protagonistiek zaradených do tejto knihy je spolu dvadsaťdeväť, niektorí z nich sú zastúpení dvoma alebo tromi rozhovormi.
A rejettt völgy – Zuckoff Mitchell
1945. május 13-án amerikai katonák és női segélyszolgálatosok repülőkirándulásra indultak. Ám a vidám kirándulás élet-halál harccá komorult, amikor gépük lezuhant az új-guineai Shangri-la, Rejtett völgyként ismert területen. A repülőből mindössze hárman vonszolták ki magukat ... Folytatás ›› élve. Nem volt más választásuk, mint leereszkedni a hegyoldalon, ahol egy bennszülött törzs várt rájuk, akik még nem láttak fehér embert. A szerző interjúkból, titkosított dokumentumokból és az eldugott új-guineai falvakban tett kirándulásaiból és a még élő szereplők elbeszéléseiből rekonstruálja, hogy mi is történhetett valójában. Lenyűgöző és hallatlanul izgalmas dokumentumregény. A(z) A rejtett völgy (Könyv) szerzője Mitchell Zuckoff.
Négyszemközt Máraival – László Végel
"Márai Sándor tudta, miért kell távoznia, ezért tétovázott oly sokat. "Így döntöttem: amíg valamilyen életlehetőségem van itthon, nem megyek el, itthon maradok, megeszem az utolsó nadrágom és letöröm a plombát a fogamból, de nem megyek el", jegyezte naplójába. Amikor írói életlehetősége ... Folytatás ›› megszűnt, vette a vándorbotot: európai hontalan lett. Hazájában többé ki sem ejtették a nevét. Nem járt haza víkendezni, és a magyar állami rádiók és tévéadók sem sugározták műveit." A(z) Négyszemközt Máraival (Könyv) szerzője Végel László.
Egy űrhajós tanácsai a földi élethez – Chris Hadfield
Chris Hadfield évtizedekig készült az űrrepüléseire, majd csaknem négyezer órát töltött a világűrben. Eközben svájci bicskája segítségével behatolt egy űrállomásra, repülőgépe vezetése közben ártalmatlanná tett egy élő kígyót és átmenetileg elveszítette a látását, ... Folytatás ›› miközben egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógott. Hadfield ezredes sikereinek - és túlélésének - a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: "készülj fel a legrosszabbra - azután élvezd minden pillanatát!" Ebben a könyvben Hadfield ezredes beavatja az olvasót az űrhajóskiképzés embert próbáló mindennapjaiba, a világűr meghódításának felemelő folyamatába, hogy megmutassa, hogyan válik a lehetetlen is lehetségessé. Meghökkentő és szórakoztató történetein keresztül átérezzük az űrhajók indításának feszült izgalmát, az űrséták megigéző csodáját és a súlytalansági élet szokatlan furcsaságait. Kifejti, hogyan tör utat magának a józan ész a tettek mezején - és ez milyen boldogságot okoz. A világűrben saját, tapasztalataiból vonta le az ösztöneinknek ellentmondó tanulságot: ne hajszold a sikert, inkább készülj fel a problémákra, arra, mit tudsz tenni a megoldásuk érdekében, és számolj a legapróbb részletekkel is. Valószínűleg mi soha nem leszünk képesek Hadfield ezredeshez hasonlóan robotot építeni, űrhajót vezetni, zenés videoklipet készíteni vagy tudományos kísérleteket végezni a súlytalanságban. Ám ez az életszerű és üdítő bepillantás nekünk is megmutatja, mit jelent űrhajósként gondolkozni, ami alapvetően megváltoztatja a földi életre - különösen a sajátunkra - vonatkozó szemléletünket. A(z) Egy űrhajós tanácsai földlakóknak (Könyv) szerzője Chris Hadfield.
Štefan Hríb: Môj bláznivý život – Štefan Hríb,Martin Mojžiš
Kniha prináša exkluzívne informácie zo zákulisia médií a politiky. Prečo vznikol .týždeň? Bol Dzurinda podobný Mečiarovi? Škrtnutý Fico alebo prečo sme chceli ovplyvniť voľby. Môže sa realita Boha odraziť v časopise? Kto zhasol Lampu a prečo je stále tŕňom v oku? Moja milovaná Amerika. Sokol verzus Bezák, temno verzus otvorenosť. Krásno v .týždni, čo máme spoločné s Pohodou a čím ma priťahujú svetové galérie. Je šport podobný poézii a prečo verím na hokej v nebi. Závistlivé Slovensko, odkopnuté osobnosti a nádej na zmenu. Osobná spoveď Štefana Hríba. Je to kniha o sporoch počas 10 rokoch časopisu .týždeň, o tvorbe a neustálych problémoch diskusnej relácie Pod lampou, ale najmä o vzostupoch a pádoch Slovenska po roku 1989.
Proč nemám pistoli – Rudolf Křesťan
Fejetonista Rudolf Křesťan a ilustrátorka Magdalena Křesťanová přicházejí s novou sbírkou fejetonů, které - jako obvykle - zkoumají s úsměvem řadu skutečností všedních i nevšedních. Pistolové téma je tak jen jedním z celé stovky různorodých námětů. Snad nejvýstižnější charakteristiku celého díla oblíbeného autora podává ve svém vyjádření Petr Bílek, šéfredaktor Literárních novin: „ Autor vládne zázračným postřehem. Kristus v jeho jménu měnil vodu na víno, on mění to, co lidé považují za banalitu, nudu nebo opruz, v zábavnou historku, vtip a moudrou sentenci. Žádná všednost mu není tak všední, aby z ní nebyl schopen učinit nevšednost. Přináší chvíle svěcené radosti. Nejste v pohodě? S Křesťanem budete.“
Trojhlas – Gustáv Murín
Z knihy rozhovorov Gustáva Murína znejú súčasne hlasy troch ikon československého humoru – Milana Lasicu, Stanislava Štepku a Jiřího Suchého. Všetci traja majú niečo spoločné: spočiatku boli súčasťou humoristickej dvojice, sú autormi textov pesničiek, ktoré sa hrajú dodnes, a z nadšených amatérov sa stali principálmi divadla. Hoci nechceli byť politickými glosátormi, dostali sa do nepriazne vtedajšej politickej moci. Sami seba považujú skôr za domasedov, no po zmene režimu prešli kus sveta. Ich výpovede úsmevne i vážne charakterizujú jednu veľkú epochu, ktorej úskaliami prešli – každý po svojom – a nestratili pritom chuť a silu rozosmievať nás.
