Bizánci források az Árpád-kori magyar történelemhez – Terézia Olajos

16.96 
Az 1972-ben elhunyt nagy magyar bizantinológus, Moravcsik Gyula Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai című alapművének kiegészítéseként született Olajos Terézia jelen munkája. Az utolsó fél évszázadban a nemzetközi bizantinológia hatalmas forráskiadási tevékenysége nyomán számos irodalmi alkotás és főleg dokumentum vált hozzáférhetővé, amelyek a korai magyarságra is vetnek némi fényt. Olajos Terézia forrásgyűjteményében elsősorban okmányszerű kútfők (oklevelek, szerződések, stb.) szerepelnek, de jelen vannak a retorikához sorolható prózai és verses alkotások is, görög eredetiben magyar fordítással, a szükséges bevezetéssel, kommentárral és szakirodalommal. A kötetben olvasható szövegek elsősorban a X-XII. századi magyarság históriáját árnyalhatják.

Végjáték a határon – Kolektív autorov

13.54 
"Tíz évvel a bizonyítékok feltárása utáni érdemi előrelépés a könyv megjelenése, mivel még ma sem tudják sokan, hogy Kőszegen hetven évvel a világégést követően jeltelen tömegsírban nyugszanak a II. világháborúban elpusztított sok száz zsidó származású honfitársunk földi maradványai. Több újságcikk és televíziós felvétel is készült, de mindenki csak ígérte, hogy méltó emlékművet kapnak az elhunytak. Hosszas huzavona után 2008-ban történt meg a szakértői feltárás, ami minden kétséget kizáróan bizonyította a tömegsír létét. Horváth Ferenc, L. Kiss Csabával közösen, a Szülőföld Könyvkiadó szerkesztésében a fellelhető dokumentumok és visszaemlékezések alapján megpróbálják e könyvben bemutatni a nyilas uralom borzalmait Kőszegen. "

Ágyúdörgés alkonyatkor – Rick Atkinson

20.32 
"A 20. századi történelem egyik legdicsőbb mozzanata volt, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei döbbenetesen nagy árat fizetve, de legyőzték Hitlert, és felszabadították Európát. A trilógia első két könyvében Rick Atkinson felidézte, hogyan küzdötte át magát az amerikaiak vezette koalíció Észak-Afrikán és Olaszországon a győzelem küszöbére. Ebben a kötetben a második világháború legdrámaibb történetét mondja el: a szövetségesek Nyugat-Európa felszabadításáért vívott titáni küzdelmét. A D-nappal, a partraszállással elkezdődött az európai háború végső hadjárata. Atkinson erről a merész, mindent egy lapra feltevő vállalkozásról ad lenyűgöző beszámolót. A kegyetlen normandiai harcok, Párizs felszabadítása, a katasztrófa, amellyé a Market Garden-hadművelet fajult, a borzalmas ardenneki csata és végül a betörés a Harmadik Birodalom belső területére - mindezek a történelmi események életre kelnek, ahogy a szerző elénk tárja az új forrásanyagok elképesztő tömegét és a lenyűgözően érdekes szereplők sokaságát. Atkinson sokfajta résztvevő szemszögéből meséli el a történetet: az államfőktől és hadvezérektől a háborúba belefáradt hadnagyokig és halálra rémült tizenéves gyalogos közlegényekig. Mire Németország végre megadja magát, újra megértjük azt is, micsoda pokoli árat fizetett az emberiség a világégésért, és azt is, milyen óriási erőfeszítést kívánt a szövetségesektől a győzelem kivívása. E nagylélegzetű trilógia izgalmas harmadik kötetét megismerve egyértelmű, hogy Rick Atkinson elérte a kitűzött célját: valóban mértékadó történeti összefoglalót alkotott arról a háborúról, amely felszabadított Európát, és nyugati részén megőrizte a szabadságot. "

A magyarságért – László Földes

6.45 
"Esztendőkön át állottam a végeken, mint a magyar nemzeti gondolat legkisebb vitéze. - Ezzel a gondolattal indítja Földes Zoltán a magyarságért című tanulmányát. A könyv áttekinti a magyar és erdélyi hagyomány jelentős területeit. Végig vezet minket a magyar múlton és fölvillantja a magyar feltámadás lehetőségit." (A Kiadó)

Jak je psáno. Vědecké, právní, administrativní a školní texty starověké Levanty – Jana Mynářová,Dalibor Antalík,Jan Dušek,Pavel Čech

13.31 
Sv. 4: Mezi písemnými prameny ze starověké Levanty tvoří nezanedbatelnou součást texty vědecké, právní, administrativní a školní povahy. Prostřednictvím komentované antologie se tak čtenář může seznámit s vývojem jednotlivých skupin textů či žánrů. Pro řazení textů má nezanedbatelnou důležitost i chronologické uspořádání, které umožňuje snadný pohled na vývoj konkrétního druhu textů. Zatímco nejstarší texty pocházejí již ze 3. tisíciletí př. Kr., tak nejmladší reprezentují bohatství doby železné v 1. tisíciletí př. Kr.

Indián – Pjér La Šéz

10.40 
Autor v historických souvislostech pojednává o tradičních hodnotových a duchovních aspektech lidského bytí v kontrastu se změnami, které přináší současná globalizačně konzumní civilizace. Filtrem jungovské analytické metody přibližuje, jak zosobnění archetypu člověka mohli prožívat příslušníci přírodních národů a speciálně severoamerických indiánů. Z tohoto srovnávání tradičních a soudobých přístupů může čtenář usoudit, zda a nakolik je archaické pojetí duchovního života inspirací také pro dnešního vykořeněného člověka.

Srbský deník – Jan Jícha

11.97 
Srbsko je jediná země Evropy, k níž neexistuje knižní průvodce. Země kontroverzní a nenáviděná, hlavně těmi, kdo ji znají jenom ze zpráv před dvaceti lety. Když v ní ale strávíte kus života, promění se v zemi přívětivou, laskavou a štědrou, která zkrátka jen více a smolněji klopýtala o nástrahy divokého 20. století. A právě o takové zemi je Srbský deník, který si tu po dobu jednoho roku psal Jan Jícha, učitel češtiny u srbských krajanů, a ve formě blogu jej publikoval na internetu. Získal si ohromující popularitu nejen mezi příznivci cestopisů, exotiky spojené s romantikou a laskavého i břitkého humoru, ale kupodivu i mezi srbskou komunitou v Česku, která se jeho trefnými postřehy výborně baví. Na naléhání širokého okolí teď Srbský deník vychází i knižně a chce být nejen kronikou jednoho kantorského roku, ale i první vlaštovkou, která širšímu čtenářstvu připomene, že Srbsko stále ještě existuje a rozhodně stojí za návštěvu.