Svetové dejiny, dejiny štátov
Dejiny a dejinnosť v diele Martina Heideggera – Andrea Javorská
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Monografia reflektuje otázku interpretácie dejín prostredníctvom historického a filozofického prístupu, pričom sa koncentruje na filozofickú interpretáciu dejín u Martina Heideggera. Výnimočnosť Heideggerovej fenomenologicko-ontologickej optiky spočíva v odkrytí úzkej väzby medzi interpretáciou dejín a časovo-dejinnou interpretáciou ľudskej existencie. Kvôli rekonštrukcii bezprostrednej previazanosti týchto tém predkladá autorka ucelený pohľad na kľúčové problémy Heideggerovej fundamentálnej ontológie.
Bécs még várhat – Kamen Nevenkin
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
1944. október 29-én a szovjet csapatok támadásával kezdetét vette a 108 napos budapesti hadművelet, amelyben a harcoló felek a második világháború magyarországi harcainak talán legsúlyosabb összecsapásait vívták meg. Az offenzíva első napjaiban valóságos versenyfutás zajlott: vajon a szovjet vagy a német erők érik el elsőként a magyar fővárost: A szerző ezt a rövid, de rendkívül eseménydús hadtörténeti epizódot a lehető legrészletesebben tárgyalja és elemzi. Munkájának egyik legfőbb tudományos erénye éppen az elsődleges források kiegyensúlyozott aránya, hiszen mind a támadó szovjet csapatok, mind pedig a védő német-magyar erők harctevékenységét alapvetően eddig jórészt ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be.
Nesmrteľnosť – Stephen Cave,Igor Otčenáš
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Kniha britského filozofa skúma, ako sa na nesmrteľnosť pozerali rôzne civilizácie, pričom rozlišuje štyri základné typy príbehov, ktoré sa v rôznych obmenách tiahnu celými ľudskými dejinami. Každý kriticky rozoberá a prichádza k prekvapujúcemu záveru. Kniha roka podľa časopisu New Scientist sa pohybuje na hranici histórie a filozofie, rozpráva ale aj o technickom pokroku, ktorý nič nezmenil na ľudskej túžbe po večnosti. V knihe dostáva priestor egyptská kráľovná Nefertiti, ale aj Alexander Veľký či príbeh o Frankensteinovi. Ilustrujú našu túžbu po nesmrteľnosti a rozmanité podoby, aké môže nadobudnúť. Podľa autora práve urputná ľudská snaha vzoprieť sa smrteľnosti urobila z našej civilizácie to, čím je. Stephen Cave vyštudoval filozofiu v Cambridge, neskôr pôsobil v diplomacii. Dnes sa naplno venuje písaniu, publikuje eseje, črty a recenzie o filozofii, etike a vede. Prispieva predovšetkým do Financial Times a New York Times. Je autorom oceňovanej knihy Nesmrteľnosť, s manželkou a dcérami žije v Berlíne.
A versailles-i névtelenek – Jacques Levron
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Franciaország történelemét egy évszázadon át Versailles-ben írták, de ki emlékszik ma már a mellékszereplőkre, azokra a nélkülözhetetlen fogaskerekekre, akik nélkül a királyi udvar gépezete leállt volna? Ki emlékszik D'Anquinra, a Napkirály első orvosára vagy Louis Blouinre, XIV. Lajos első inasára és bizalmasára? A könyv lapjain felbukkan még Charles Colin, Madame de Pompadour intézője, Soldini abbé, XV. Lajos lányainak gyóntatója és Francois Gamain, XVI. Lajos lakatosa is. Jacques Levron segítségével elvegyülhetünk a versailles-i udvaroncok tarka tömegében, a bepillanthatunk a királyi udvar színfalai mögé.
Férjgyilkosság és bosszúhadjárat – Zoltán Sumonyi
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
1345. szeptember végén a nápolyi Anjou-házból származó, fiatal magyar királyt, Lajost, öccse, Endre herceg meggyilkolásáról értesítette unokatestvére, a durazzói herceg. A bosszúállásra felszólított király, aki még innen volt huszadik életévén, de már három éve I. Lajos néven ült a magyar trónon, nem láthatta át a rokongyilkosság mögötti szövevényes családi trónviszályt, amelyet a Nápolyi Királyság megszerzéséért folytattak az Itáliában maradt Anjou-k, Durazzóiak és Tarantóiak, ő csak öccsének gyilkosain akart bosszút állni, és erős hadserege élén rövidesen elindult első nápolyi hadjáratára. Nagy Lajos király (1342-1382) negyven évig tartó sikeres uralkodásának nyilvánvalóan nem a nápolyi hadjáratok a leginkább említésre méltó eseményei, de a fiatal férfi abban a két hadjáratban vált felnőtté, lovagias lovaggá, Európa-szerte elismert diplomatává és államférfivá, aki az apja, Károly Róbert által rendbe szedett Magyar Királyságot európai nagyhatalommá fejlesztette, és utolsó tizenkét évében a Magyar-lengyel Perszonálunió királyaként a kontinens legerősebb uralkodója lett. Az utolsó lovagkirály érdemei megmutatkoznak a belpolitikai reformjaiban is, Pécsett az első hazai egyetem megalapításával pedig az ország kulturális felzárkózását is megvalósította.
Ilustrovaná historie třetí říše – Alex Hook
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Jak mohla západní demokracie sklouznout k takovým skutkům barbarství a genocidy – třebaže trpěla těžkou inflací a nezaměstnaností, stále bolestně pociťovala tíživou mírovou smlouvu a potýkala se s nestabilním vedením státu – není stále zcela jasně vysvětleno. Události dvacátých a třicátých let i jejich důsledky by mohly upadat v zapomnění, ale stále žijí díky neopadající záplavě literatury, filmů a televizních dokumentů. Důvody trvalého zájmu není těžké pochopit. Za prvé a především jsou to lidské ztráty: více než 55 miliónů lidí, vojáků i civilistů, ve válce zemřelo. Svou roli hraje též fakt, že válka byla skutečně světová, různým způsobem se do ní zapojilo 61 zemí s 1,7 miliardami obyvatel; to představuje tři čtvrtiny tehdejší světové populace. A konečně je tu zaujetí režimem, který svou agresí vehnal Evropu do druhé války v průběhu padesáti let: proč a jak obyvatelé Německa vyzdvihli nacisty k moci, a proč světoví politici nečinně přihlíželi, zatímco se Německo vyzbrojovalo k válce? Kniha analyzuje cestu nacistů k moci, přibližuje politické dění v Německu po první světové válce a odkrývá machinace, kterými si Adolf Hitler a NSDAP vybojovali pozici nejsilnějšího vlka ve smečce. Představuje čtenáři způsob, jakým nacisté ovládli Německo, opanovali vzdělávací systém a podřídili jej úsilí vychovat budoucí generace vstříc cílům a požadavkům Strany. Předkládá pohled na zahraniční politiku vedoucí k válce a zničující vliv války na Evropu a svět.
Dějiny světa 6
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Závěrečný svazek edice, která se prvně snaží zahlédnout dějiny ve skutečné globální provázanosti různých kultur a „jejich“ historických událostí. Šestidílná řada vrcholí analýzou dějin 20. století s jeho překotným hospodářským, technologickým a informačním vývojem. Na závěr svazek přináší výhled do století jednadvacátého.
Ostrom 1956-ban – Éva Tulipán
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
1956. október 30-án, egy héttel a forradalom kitörése után, fegyveres felkelőcsoportok megostromolták a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának Köztársaság téri épületét. A súlyos harcok nyomán kibontakozó tragikus eseménysor mind a mai napig a forradalom egyik legvitatottabb ... Folytatás ›› fejezetének számít, sőt maga a tér gyakran továbbra is az "ellenforradalmi" erőszak helyeként él a köztudatban. Mindez nem kis mértékben annak a Kádár-kori propagandának köszönhető, amely a téren történt eseményeknek kitüntetett szerepet szánt a kollektív emlékezetben, és a kezdetektől fogva ellentmondásos fejlemények átalakításával, utólag konstruált kulcsepizódok hozzáillesztésével alkotta meg az "ellenforradalom rémtetteiről" szóló elbeszélést. Tulipán Éva könyve arra a kérdésre keresi a választ, hogy ennyi idő után mi fejthető fel a forradalom e szimbolikus jelentőséggel felruházott epizódjáról. Ennek érdekében a szerző arra vállalkozik, hogy a legapróbb részletekig megvizsgálja és rekonstruálja az október 30-án történt eseményeket. Mélyrehatóan elemzi a kádári emlékezetpolitika szolgálatában álló "mitikus" jeleneteket a túszdrámától kezdve a parlamenterek történetén keresztül egészen Mező Imre haláláig. A történész számos kérdésben meglepő következtetésekre jut, más problémák pedig merőben új kontextusba kerülnek. A(z) Ostrom 1956-ban (Könyv) szerzője Tulipán Éva.