Svetové dejiny, dejiny štátov
A viharmadár – Mozaikok Petőfi Sándor életéből – József Hunyady
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
A Magyar históriák-család legújabb tagja az irodalomtörténet egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású alakja előtt tiszteleg. A poéta előtt, kinek neve egybeforrt a költészettel, akiről úgy tartják, lelke mély és háborgó, mint a tenger, titokzatos és féktelen, akár a legdühösebb vihar, mely hullámait borzolja, és szabad, mint a madár, ami fölötte csapdos szárnyaival. Hunyady József könyve Petőfi Sándor előtt tiszteleg. Felfedi féltve őrzött titkait, a matuzsálemi élet legérdekesebb mozzanatait: diákévei és vándorlásai viszontagságát, a katonaság emberpróbáló időszakát, szerelmei kálváriáját és házassága történetét, valamint az 1848/49-es forradalmat. A viharmadár esendő, álmokkal és vágyakkal teli, hús-vér embert mutat be, akinek rengeteget kell küzdenie a sikerért, de megannyi nehézség árán is eléri célját. Egyszerű fiúból ismert költővé és forradalmárrá cseperedik, a márciusi ifjak vezéralakja lesz. Végzete azonban tragédiája is: a szabadság tüze elemészti... Petőfi nemzeti hősünk, a magyar örökség egyik legbecsesebb kincse. Nagyszerűsége másfél évszázad távlatából is elvakítja az olvasót. Életrajza méltó példa mindnyájunk számára, kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas olvasmány.
Árpád népe
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt – Gaál Mózes
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
"Teljes négyszáz esztendőről van szó. Ebből a négyszáz esztendőből száz esik a vezérek korára, midőn a magyarok még pogányok voltak, s a nyugati meg déli keresztény országokkal békésen alig, harcias szándékkal annál gyakrabban érintkeztek. (...)" (részlet a könyvből) Gaál Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.
Československá legie v Rusku 1914-1920
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Odborné kapitoly v 1. dílu jsou rozsáhlé studie k jednotlivým tématům. Jsou doprovázeny celkem 700 fotografiemi s podrobnými popisky, 26 tabulkami s více než 450 hodnostními označeními včetně všech modifikací, a kompletní kolekcí 200 řádů a vyznamenání, udělených ruským legionářům vládami 12 států. V úvodním pojednání Historický a vojenský význam čs. legií (PhDr. pplk. E. Stehlík) je zhodnocen podíl čs. legií na vzniku čs. státu a jejich přínos při budování prvorepublikové armády. Odborná kapitola Československé hnu na Rusi (historik Ruské legie PhDr. F. Šteidler) je první rozsáhlejší prací o tématu z roku 1921. Odborná kapitola Fotoslužba v Ruské legii (E. Orián) pojednává o vzniku a vývoji fotoslužby od jejího počátku v České družině až po rozvětvenou organizaci v rámci celého armádního sboru. Snímky, na kterých jsou armádní fotografové i filmaři při práci v terénu i v laboratořích, nám přibližují prostředí, v němž vznikla mnoha sícová sbírka fotografií deponovaná nyní ve Vojenském ústředním archivu, resp. zčás ve Vojenském historickém ústavu. Odborná kapitola Výstroj, stejnokroje a hodnostní označení čs. dobrovolníků v Rusku (nprap. B. Panuš) je zasvěcenou studií o výstroji, stejnokrojích a hodnostních označeních ruské armády, které nosili čs. dobrovolníci až do konce ledna 1918, včetně již nerealizovaných návrhů na nárameníky s čs. národními prvky. Sleduje vznik a vývoj nového označení (š tků) ve všech jeho modifikacích. Pojednává o vývoji všech druhů stejnokroje, a na mnoha snímcích dokumentuje jednotlivé čás stejnokroje čs. vojska v Rusku až po defini vní typ, tzv. vladivostocký. Odborná kapitola Řády a vyznamenání ruských legionářů (E. Orián) je za m nejrozsáhlejší prací na toto téma s množstvím dosud neznámých informací týkajících se mj. ruských vyznamenání, dekorací udělených-neudělených za Zborov, jednotlivých kon ngentů daných k dispozici čs. armádnímu velení spojeneckými vládami, udělovacích ceremoniálů, celkových počtů udělených řádů a vyznamenání podle jednotlivých období, i různých peripe í kolem vzniku a udílení čs. dekorací, doprovázených stovkami většinou dosud neznámých fotografií.
Slováci a Chorváti – Matúš Kučera
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Najnovšia kniha profesora Matúša Kučeru Slováci a Chorváti patrí medzi tie diela, ktoré môžeme nazvať prelomovými v slovenskej historiografii, keďže na Slovensku doteraz nevznikla práca podobného charakteru a záberu. Široko koncipovaný pohľad na dejiny dvoch slovanských národov, spojených nadlho spoločným štátnym celkom, Uhorským kráľovstvom, ponúka objavné čítanie o pralelách i špecifikách historického vývoja oboch národných spoločenstiev a rozličných dimenziách ich vzájomných vzťahov cez stáročia.
Szent István Nemzetsége – Boglárka Weisz
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Európa új királysága Az első évezred fordulóján Géza fejedelem fia, István - miután legyőzte a hatalmat ősi jogon követelő Koppányt - a pápa és a német-római császár akaratából "áldást és koronát nyert", s elfoglalta helyét a keresztény uralkodók között. Miközben sorra meghódoltatta a roppant hatalmú nagyurakat, vármegyék, püspökségek alapításával megteremtette a magyar királyság alapjait. Angyalok kegyeltje Pogánylázadással és trónharcokkal terhes évtizedek után I. (Szent) László erős kézzel, szigorú törvényekkel teremtett rendet. Kiűzte az országba betörő kunokat, elfoglalta Horvátországot, s hadakozott orosz és lengyel földön is. az ő kezdeményezésére avatták szentté István királyt és fiát, Imre herceget. Aranybulla A Szentföldről visszatérve II. András siralmas állapotban találta országát. 1222 tavaszán kiadta nevezetes törvényét, az Aranybullát, lefektetve az uralkodónak katonai szolgálattal tartozó királyi szerviensek jogait. A többször megújított oklevél rendelkezéseire még századokkal később is hivatkoznak a nemesek. Második honalapítás A tatárjárás után "pusztán és üresen maradt" az ország. IV. Béla a főurakkal összefogva külországokból érkező telepesekkel igyekezett benépesíteni a lakatlanná vált vidékeket. Jó néhány város ezekben az időkben kapott kiváltságlevelet, s az uralkodó erős kővárakat építtetett. A Magyar Királyságba lassan visszatért az élet. Néhány évtizeddel később Károly Róbert foglalta el a magyar trónt, s megkezdődött az Anjouk majd száz évig tartó uralkodása.
Árpád népe – Csilla Siklódi
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Csak annak a népnek van jövője, amelyik ismeri múltját - a régi mondást szem előtt tartva lép az iskolás olvasóközönség elé új sorozatával a Gulliver Kiadó. A Magyar históriák nyolc kötetének lapjain az ősidőktől napjainkig elevenedik meg a magyarság története, felidézve a régi mondákat és hagyományokat, a gyakran legendák övezte tragikus vagy dicső eseményeket, a messzi távolba vesző századok és a közelmúlt történéseit. Az első könyv, az Árpád népe képzeletbeli utazásra hívja az olvasót, áttekintve népünk régmúltját az őshazától egészen a honfoglalás koráig. Felvillantja a Kárpát-medencében hosszabb-rövidebb ideig megtelepedett népek, a kelták, rómaiak, hunok, avarok életét. Bemutatja a magyarság hosszú vándorlását a "népek országútján", s honszerző eleink mindennapjait, a mesterségek ismerőit csakúgy, mint az ősi hitvilágot, viseletet, szokásokat. Eleven képet fest a sokáig legyőzhetetlennek hitt kalandozó seregek hadjáratairól, végül a keresztény magyar állam alapjait megteremtő Géza fejedelem uralkodásáról.
Hazám, az ígéret földje – Ari Shavit
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
A zsidó állam nem hasonlít egyetlen más országra se. Amit ez az ország ajánlani tud, az nem biztonság, nem jólét, még csak nem is lelki békesség. Amit ajánlani tud, az a lét határán létezés szenvedélyes tüze. Az adrenalintöltet, amit a veszélyes élet, az örömteli élet, a végletes élet jelent. Ha egy Vezúv-szerű tűzhányó törne ki ma, és elöntené a mi Pompejinket, akkor elképesztő dolog történne: ez a nép azt is túlélné. Olyan nép ez, mely a halálból jött, mely halállal van körülvéve, s mely mégis képes volt színre vinni egy látványos életdrámát. Egy nép, mely a végsőkig eljárta az élet táncát.
Minden kényszer nélkül – Béla Szász
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Szász Béla (1910-1999), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul, ezúttal Angliába. Híres műve, mely 1963-as első megjelenése óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a világot, a Rajk-per és a körülötte történt törvénytelenségek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggések, a mélyebben rejlő indítékok feltárásában is.
Dějiny světa 4.
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Čtvrtý svazek šestidílných Dějin světa nás opět přivádí trochu blíž současnosti. Nejen časově, ale především díky lepšímu porozumění základům naší doby samotné. První část knihy věnovaná „demografii, technice a hospodářství“ se soustředí na rozvoj dálkového obchodu, k němuž docházelo od 12. století. V jeho pozadí stály nové teoretické poznatky i pozoruhodné výdobytky techniky, jaké nacházíme například v oblasti navigace. Objevitelské cesty do vzdálených koutů země přispívaly k rozšíření stávajícího vědění. V tomto rámci dochází ke střetu křesťanské misie s jinými náboženstvími, jež bude mít osudové důsledky pro nově nalezený „Nový svět“. Expanze vědění je již nezastavitelná. Školy a univerzity se stávají zprostředkovatelkami nových představ a názorů a přispívají k rozvoji nových politických idejí (část „Vláda a politické ideje“). Rostoucí sebevědomí člověka konečně vede k proměně pevně skloubené náboženské soustavy, jak ukazuje část „Kultura, náboženství a socializace“. Jádro předkládaného svazku spočívá tedy na nových objevech a nových strukturách, jež se rozvinuly zhruba mezi lety 1200 a 1800.
Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig I-II. – Tivadar Ortvay
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Ortvay Tivadarmonumentális munkája az Árpád-kori Magyarország vízföldrajzát dolgozta fel. Közli az összes "álló- és folyóvizet, forrás- és kútvizet, lápot és mocsarat, fürdőt és vízvezetéket, árkot, vízfogó gátat, gázlót, révet és hidat". A szerző megyénként közöl mintegy négyezer vizet (köztük 3050 folyót és 1050 állóvizet). Az első kötet A-tól az M-ig, a második kötet pedig az N betűtől Z-ig közli ABC sorrendben a vízek neveit.
Krvavé územie – Timothy Snyder,Martin Slobodník,Igor Slobodník
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Uprostred Európy, uprostred dvadsiateho storočia, zavraždili Sovieti a nacisti na krvavom území medzi Berlínom a Moskvou štrnásť miliónov ľudí. Počas dvanástich rokov na území dnešného Poľska, Ukrajiny, Bieloruska, pobaltských štátov a v západnej časti Ruska každý rok zmasakrovali v priemere viac ako milión obyvateľov. Bol to výsledok cielenej politiky, ktorá priamo nesúvisela s bojovými operáciami. Kniha pomáha pochopiť, že toto šialenstvo malo systém. Americký historik Timothy Snyder vo svojej knihe podrobne skúma Stalinove a Hitlerove motívy a metódy. Svoje rozprávanie dopĺňa aj dôležitými výpoveďami obetí, ktoré po sebe zanechali listy príbuzným, vyhodili lístky z vlakov či po sebe zanechali denníky. Dielo vychádza zo širokého využívania predovšetkým miestnych prameňov. Opiera sa o autorovu schopnosť nepateticky, cez množstvo epizodických postáv vrátiť aspoň niektorým z týchto miliónov zavraždených tvár a hlas. Výsledkom je originálna kniha, ktorá nás núti nanovo preskúmať najväčšiu tragédiu v európskych dejinách a nanovo premýšľať o našej minulosti. Viacerí odborníci označili Krvavé územie za jednu z najdôležitejších kníh o zlomových udalostiach 20. storočia. Dielo získalo od vydania viaceré prestížne ocenenia a v štyroch krajinách figurovalo na prvej priečke rebríčka bestsellerov literatúry faktu. Neprekvapuje, že okrem prekladov do najväčších svetových jazykov kniha medzičasom vyšla vo všetkých jazykoch, ktorými sa dnes hovorí na niekdajšom krvavom území. Timothy Snyder (1969) je americký historik, profesor dejín na Yaleovej univerzite špecializujúci sa na dejiny strednej a východnej Európy. Prijatie jeho diela Krvavé územie: Európa medzi Hitlerom a Stalinom odbornou verejnosťou i čitateľmi potvrdilo jeho miesto medzi najvýraznejšími anglosaskými historikmi strednej generácie. Za knihu získal Cenu Ralpha Walda Emersona, ktorú udeľujú každý rok za najdôležitejšie a najoriginálnejšie dielo v oblasti literatúry faktu. V roku 2013 získal za svoj prínos k politickému mysleniu Cenu Hannah Arendtovej.