Svetové dejiny, dejiny štátov
A viharmadár – Mozaikok Petőfi Sándor életéből – József Hunyady
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
A Magyar históriák-család legújabb tagja az irodalomtörténet egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású alakja előtt tiszteleg. A poéta előtt, kinek neve egybeforrt a költészettel, akiről úgy tartják, lelke mély és háborgó, mint a tenger, titokzatos és féktelen, akár a legdühösebb vihar, mely hullámait borzolja, és szabad, mint a madár, ami fölötte csapdos szárnyaival. Hunyady József könyve Petőfi Sándor előtt tiszteleg. Felfedi féltve őrzött titkait, a matuzsálemi élet legérdekesebb mozzanatait: diákévei és vándorlásai viszontagságát, a katonaság emberpróbáló időszakát, szerelmei kálváriáját és házassága történetét, valamint az 1848/49-es forradalmat. A viharmadár esendő, álmokkal és vágyakkal teli, hús-vér embert mutat be, akinek rengeteget kell küzdenie a sikerért, de megannyi nehézség árán is eléri célját. Egyszerű fiúból ismert költővé és forradalmárrá cseperedik, a márciusi ifjak vezéralakja lesz. Végzete azonban tragédiája is: a szabadság tüze elemészti... Petőfi nemzeti hősünk, a magyar örökség egyik legbecsesebb kincse. Nagyszerűsége másfél évszázad távlatából is elvakítja az olvasót. Életrajza méltó példa mindnyájunk számára, kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas olvasmány.
Árpád népe
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt – Gaál Mózes
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
"Teljes négyszáz esztendőről van szó. Ebből a négyszáz esztendőből száz esik a vezérek korára, midőn a magyarok még pogányok voltak, s a nyugati meg déli keresztény országokkal békésen alig, harcias szándékkal annál gyakrabban érintkeztek. (...)" (részlet a könyvből) Gaál Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.
Československá legie v Rusku 1914-1920
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Odborné kapitoly v 1. dílu jsou rozsáhlé studie k jednotlivým tématům. Jsou doprovázeny celkem 700 fotografiemi s podrobnými popisky, 26 tabulkami s více než 450 hodnostními označeními včetně všech modifikací, a kompletní kolekcí 200 řádů a vyznamenání, udělených ruským legionářům vládami 12 států. V úvodním pojednání Historický a vojenský význam čs. legií (PhDr. pplk. E. Stehlík) je zhodnocen podíl čs. legií na vzniku čs. státu a jejich přínos při budování prvorepublikové armády. Odborná kapitola Československé hnu na Rusi (historik Ruské legie PhDr. F. Šteidler) je první rozsáhlejší prací o tématu z roku 1921. Odborná kapitola Fotoslužba v Ruské legii (E. Orián) pojednává o vzniku a vývoji fotoslužby od jejího počátku v České družině až po rozvětvenou organizaci v rámci celého armádního sboru. Snímky, na kterých jsou armádní fotografové i filmaři při práci v terénu i v laboratořích, nám přibližují prostředí, v němž vznikla mnoha sícová sbírka fotografií deponovaná nyní ve Vojenském ústředním archivu, resp. zčás ve Vojenském historickém ústavu. Odborná kapitola Výstroj, stejnokroje a hodnostní označení čs. dobrovolníků v Rusku (nprap. B. Panuš) je zasvěcenou studií o výstroji, stejnokrojích a hodnostních označeních ruské armády, které nosili čs. dobrovolníci až do konce ledna 1918, včetně již nerealizovaných návrhů na nárameníky s čs. národními prvky. Sleduje vznik a vývoj nového označení (š tků) ve všech jeho modifikacích. Pojednává o vývoji všech druhů stejnokroje, a na mnoha snímcích dokumentuje jednotlivé čás stejnokroje čs. vojska v Rusku až po defini vní typ, tzv. vladivostocký. Odborná kapitola Řády a vyznamenání ruských legionářů (E. Orián) je za m nejrozsáhlejší prací na toto téma s množstvím dosud neznámých informací týkajících se mj. ruských vyznamenání, dekorací udělených-neudělených za Zborov, jednotlivých kon ngentů daných k dispozici čs. armádnímu velení spojeneckými vládami, udělovacích ceremoniálů, celkových počtů udělených řádů a vyznamenání podle jednotlivých období, i různých peripe í kolem vzniku a udílení čs. dekorací, doprovázených stovkami většinou dosud neznámých fotografií.
Slováci a Chorváti – Matúš Kučera
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Najnovšia kniha profesora Matúša Kučeru Slováci a Chorváti patrí medzi tie diela, ktoré môžeme nazvať prelomovými v slovenskej historiografii, keďže na Slovensku doteraz nevznikla práca podobného charakteru a záberu. Široko koncipovaný pohľad na dejiny dvoch slovanských národov, spojených nadlho spoločným štátnym celkom, Uhorským kráľovstvom, ponúka objavné čítanie o pralelách i špecifikách historického vývoja oboch národných spoločenstiev a rozličných dimenziách ich vzájomných vzťahov cez stáročia.
Szent István Nemzetsége – Boglárka Weisz
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Európa új királysága Az első évezred fordulóján Géza fejedelem fia, István - miután legyőzte a hatalmat ősi jogon követelő Koppányt - a pápa és a német-római császár akaratából "áldást és koronát nyert", s elfoglalta helyét a keresztény uralkodók között. Miközben sorra meghódoltatta a roppant hatalmú nagyurakat, vármegyék, püspökségek alapításával megteremtette a magyar királyság alapjait. Angyalok kegyeltje Pogánylázadással és trónharcokkal terhes évtizedek után I. (Szent) László erős kézzel, szigorú törvényekkel teremtett rendet. Kiűzte az országba betörő kunokat, elfoglalta Horvátországot, s hadakozott orosz és lengyel földön is. az ő kezdeményezésére avatták szentté István királyt és fiát, Imre herceget. Aranybulla A Szentföldről visszatérve II. András siralmas állapotban találta országát. 1222 tavaszán kiadta nevezetes törvényét, az Aranybullát, lefektetve az uralkodónak katonai szolgálattal tartozó királyi szerviensek jogait. A többször megújított oklevél rendelkezéseire még századokkal később is hivatkoznak a nemesek. Második honalapítás A tatárjárás után "pusztán és üresen maradt" az ország. IV. Béla a főurakkal összefogva külországokból érkező telepesekkel igyekezett benépesíteni a lakatlanná vált vidékeket. Jó néhány város ezekben az időkben kapott kiváltságlevelet, s az uralkodó erős kővárakat építtetett. A Magyar Királyságba lassan visszatért az élet. Néhány évtizeddel később Károly Róbert foglalta el a magyar trónt, s megkezdődött az Anjouk majd száz évig tartó uralkodása.
Árpád népe – Csilla Siklódi
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
Csak annak a népnek van jövője, amelyik ismeri múltját - a régi mondást szem előtt tartva lép az iskolás olvasóközönség elé új sorozatával a Gulliver Kiadó. A Magyar históriák nyolc kötetének lapjain az ősidőktől napjainkig elevenedik meg a magyarság története, felidézve a régi mondákat és hagyományokat, a gyakran legendák övezte tragikus vagy dicső eseményeket, a messzi távolba vesző századok és a közelmúlt történéseit. Az első könyv, az Árpád népe képzeletbeli utazásra hívja az olvasót, áttekintve népünk régmúltját az őshazától egészen a honfoglalás koráig. Felvillantja a Kárpát-medencében hosszabb-rövidebb ideig megtelepedett népek, a kelták, rómaiak, hunok, avarok életét. Bemutatja a magyarság hosszú vándorlását a "népek országútján", s honszerző eleink mindennapjait, a mesterségek ismerőit csakúgy, mint az ősi hitvilágot, viseletet, szokásokat. Eleven képet fest a sokáig legyőzhetetlennek hitt kalandozó seregek hadjáratairól, végül a keresztény magyar állam alapjait megteremtő Géza fejedelem uralkodásáról.
Hazám, az ígéret földje – Ari Shavit
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
A zsidó állam nem hasonlít egyetlen más országra se. Amit ez az ország ajánlani tud, az nem biztonság, nem jólét, még csak nem is lelki békesség. Amit ajánlani tud, az a lét határán létezés szenvedélyes tüze. Az adrenalintöltet, amit a veszélyes élet, az örömteli élet, a végletes élet jelent. Ha egy Vezúv-szerű tűzhányó törne ki ma, és elöntené a mi Pompejinket, akkor elképesztő dolog történne: ez a nép azt is túlélné. Olyan nép ez, mely a halálból jött, mely halállal van körülvéve, s mely mégis képes volt színre vinni egy látványos életdrámát. Egy nép, mely a végsőkig eljárta az élet táncát.