Zobrazuje sa všetkych 10 výsledkov

Királyok halála – Conn Iggulden

12.75 
A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a Köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról Az uralkodó című négykötetes regényfolyam. Az első kötet Róma kapui Julius Caesar gyermek- és ifjúkoráról szól. Ez a második kötet addig meséli el a történetet, amíg Julius Caesar a hatalom küszöbéig jut. A faital Julius Caesar Rómából Sulla diktatúrája elől menekülve beáll katonának egy hadigályára, amely a Földközi-tengeren védi a Köztársaságot az ellenségtől. A hajót azonban kalózok tőrbe csalják, Juliust társaival együtt elfogják, s csak hatalmas váltságdíj fejében teszik őket partra Észak-Afrikában. Caesar kihirdeti, hogy bosszúja elől senki sem menekülhet legkevésbé a kalózok. Saját sereget gyűjt az észak-afrikai provinciában, mellyel leveri a Róma ellen lázadó görögöket, a kalózoktól visszaveszi az elrabolt pénzt és a váltságdíjat, s katonáival győztesként tér vissza Rómába; bátorságának, kérlelhetetlenségének híre messze megelőzi az Örök Városban. Rómába visszatérve gyermekkori barátjának, Marcus Brutusnak a seregével egyesíti saját legióját, s katonáival részt vesz a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésében. Útjukat visszafelé Rómába az út mellett keresztre feszített rabszolgák haláltusája kíséri. A Köztársaság végnapjait éli, Julius Caesar és Marcus Brutus kezében pedig egyre nagyobb hatalom összpontosul...

Harcos, tudós, testvér A Hódító 5. – Conn Iggulden

12.75 
Egy bölcs, a kínai kultúrán felnőtt tudósból a történelem egyik legkiválóbb harcosa lesz. A hódító ebben a kötetben nem más, mint Kubilaj kán, az a rendkívüli ember, akinek a neve Julius Casar, Nagy Sándor és Bonaparte Napóleon, a világtörténelem legnagyobb egyéniségei mellé kívánkozik. Kubilaj kán tengertől tengerig nyúló birodalomról álmodik, ám ehhez előbb meg kell tanulnia a háború művészetét, és el kell vezetnie harcosait az ismert világ végéig. És amikor elfárad, amikor megsebesül, a saját testvéreivel kell szembenéznie egy véres polgárháborúban. Uralma aranykor lehetett volna, hiszen birodalma mellett eltörpültek még a híres Dzsingisz kán hódításai is, ám a hatalmas mongol nemzet lába alól lassan kicsúszik a talaj, hogy végül egészben nyelje le a legrégibb ellensége. Felnőtt egy új nemzedék, ám nehéz szabadulnia Dzsingisz kán árnyékából...

A Rózsák háborúja 4. – Ravenspur – A Tudorok felemelkedése – Conn Iggulden

13.54 
IV. (York) Edward elmenekült Angliából, és Burgundiában kapott menedéket, ahol dühödten várja az alkalmas pillanatot, hogy visszaszerezze hatalmát. Egy hatalmas tengeri vihar után megtépázott seregével Ravenspurnál száll partra testvérével, Richard herceggel. A városkapuk azonban zárva maradnak a fáradt, kiéhezett sereg előtt. Nem marad más hátra, minthogy megküzdjenek Richard Lancaster hatalmas seregével. A csatát okos taktikájuknak és a szerencsének köszönhetően a Yorkok nyerik meg, azonban a csatában életét veszti a két trónörökös is. Sem Edward, sem testvére, Richard nem ismeri fel, hogy az igazi ellenség a francia földön várakozó Henry Tudor, a Vörös Oroszlán, a Végzet embere, aki véget vet majd a Rózsák háborújának, és akivel egy új uralkodódinasztia veszi kezdetét.

A Rózsák háborúja 3. – Vérvonal – Conn Iggulden

13.54 
1461 tele Richard, yorki herceg halott, levágott fejét a várfalra tűzik. VI. Henrik király fogságban van. A Lancaster -királyné győzedelmesen végigvonul az országon, miután az özvegy skót királyné, Guelders Mária a legjobb vitézeit Margit rendelkezésére bocsájtotta. Ez a hadsereg szinte megállíthatatlannak tűnik. Edward March, aki a yorki hercegi címet örökölte, királynak kiáltja ki magát a parlamentben. Ezt követően véres harcok, pártviszályok kezdődnek a York- és Lancaster-ház tagjai és hívei között, ahol testvér testvér ellen, király király ellen harcol. Két ember követeli magának a koronát, de csak az egyik szerezheti meg

A kardok mezeje – Conn Iggulden

12.75 
Julius Caesarnak, akinek komoly politikai ambíciói vannak, nagyon szűk mezsgyén kell egyensúlyoznia, ha túl akarja élni a római köztársaság utolsó óráit. Ezért tűzpróba elé állít mindent és mindenkit, akit és amit csak szeret. A kardok mezeje cselekménye akkor kezdődik amikor Caesar véglegesíti azoknak a bizalmi embereknek a körét, akik legioiban hadvezérként számításba jöhetnek. Amikor elérkezik az idő és az alkalom, hogy megszerezze a consuli címet, Hispániából visszatér Rómába. A városban azonban ármány és összeesküvés fenyeget mindent, amit értékesnek és fontsnak tart. Crassusszal és Pompeiusszal együtt muszájszövetségre lép, s megalakul az 1. triumvirátus: hárman felosztják maguk között a hatalmat. Julius barátaira hagyja Rómát, s elindul, hogy a köztársaságnak hatalmas, véres pusztító harcok árán új területeket szerezzen. Eljut Galliába és a térkép szélére, Britanniába. A köztársaság utolsó napjait éli, Pompeius dictatornak neveztette ki magát. A hírek hallatán Julius Caesar legioival vissza akar térni az Urbsba, hogy az események részese és alakítója lehessen, s átkel a Rubiconon... Conn Iggulden Londonban született, s az egyetemen angol nyelvet és irodalmat tanult. Az uralkodó c. regénysorozat befejezése után, amely gyorsan a sikerlisták élére került, jelenleg a hódító c. regényfolyamán dolgozik, amely Dzsingisz kánról szól.

Róma kapui – Conn Iggulden

12.75 
Az i. e. I. században egy Róma városán kívül fekvő birtokon két fiatal fiú szenvedi végig a hagyományos nevelés minden kínját, így készülnek az életre: katonák lesznek és vezérek, barátok és vetélytársak. Gaius és Marcus alig jutott a felnőttkorba, amikor váratlanul kirobbant rabszolgalázadás veszedelmével kell szembenézniük. Csatába szállnak, hogy a puszta életüket mentsék. Ezután rómába menekülnek, ahol meg kell álniuk, a saját lábukon, ami nem egyszerű a világ legizgalmasabb, leglüktetőbb városában. A fiúk nem tudnak és nem is akarnak ellenálni Róma kísértéseinek és veszélyeinek. A senatorok között kíméletlen küzdelem indul ahatalomért. Véres összecsapások robbannak ki a polgárok között, melyek alapjaiban rázzák meg a római köztársaságot. Julius Caesar ott akar lenni a küzdőtéren. A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról. Az uralkodó című négykötetes regényfolyam. A(z) Róma kapui (Könyv) szerzője Conn Iggulden.

Királyok halála – Conn Iggulden

12.75 
A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a Köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról Az uralkodó című négykötetes regényfolyam. Az első kötet Róma kapui Julius Caesar gyermek- és ifjúkoráról szól. Ez a második kötet addig meséli el a történetet, amíg Julius Caesar a hatalom küszöbéig jut. A faital Julius Caesar Rómából Sulla diktatúrája elől menekülve beáll katonának egy hadigályára, amely a Földközi-tengeren védi a Köztársaságot az ellenségtől. A hajót azonban kalózok tőrbe csalják, Juliust társaival együtt elfogják, s csak hatalmas váltságdíj fejében teszik őket partra Észak-Afrikában. Caesar kihirdeti, hogy bosszúja elől senki sem menekülhet legkevésbé a kalózok. Saját sereget gyűjt az észak-afrikai provinciában, mellyel leveri a Róma ellen lázadó görögöket, a kalózoktól visszaveszi az elrabolt pénzt és a váltságdíjat, s katonáival győztesként tér vissza Rómába; bátorságának, kérlelhetetlenségének híre messze megelőzi az Örök Városban. Rómába visszatérve gyermekkori barátjának, Marcus Brutusnak a seregével egyesíti saját legióját, s katonáival részt vesz a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésében. Útjukat visszafelé Rómába az út mellett keresztre feszített rabszolgák haláltusája kíséri. A Köztársaság végnapjait éli, Julius Caesar és Marcus Brutus kezében pedig egyre nagyobb hatalom összpontosul...

A kardok mezeje – Conn Iggulden

12.75 
Julius Caesarnak, akinek komoly politikai ambíciói vannak, nagyon szűk mezsgyén kell egyensúlyoznia, ha túl akarja élni a római köztársaság utolsó óráit. Ezért tűzpróba elé állít mindent és mindenkit, akit és amit csak szeret. A kardok mezeje cselekménye akkor kezdődik amikor Caesar véglegesíti azoknak a bizalmi embereknek a körét, akik legioiban hadvezérként számításba jöhetnek. Amikor elérkezik az idő és az alkalom, hogy megszerezze a consuli címet, Hispániából visszatér Rómába. A városban azonban ármány és összeesküvés fenyeget mindent, amit értékesnek és fontsnak tart. Crassusszal és Pompeiusszal együtt muszájszövetségre lép, s megalakul az 1. triumvirátus: hárman felosztják maguk között a hatalmat. Julius barátaira hagyja Rómát, s elindul, hogy a köztársaságnak hatalmas, véres pusztító harcok árán új területeket szerezzen. Eljut Galliába és a térkép szélére, Britanniába. A köztársaság utolsó napjait éli, Pompeius dictatornak neveztette ki magát. A hírek hallatán Julius Caesar legioival vissza akar térni az Urbsba, hogy az események részese és alakítója lehessen, s átkel a Rubiconon... Conn Iggulden Londonban született, s az egyetemen angol nyelvet és irodalmat tanult. Az uralkodó c. regénysorozat befejezése után, amely gyorsan a sikerlisták élére került, jelenleg a hódító c. regényfolyamán dolgozik, amely Dzsingisz kánról szól.

Róma kapui – Conn Iggulden

12.75 
Az i. e. I. században egy Róma városán kívül fekvő birtokon két fiatal fiú szenvedi végig a hagyományos nevelés minden kínját, így készülnek az életre: katonák lesznek és vezérek, barátok és vetélytársak. Gaius és Marcus alig jutott a felnőttkorba, amikor váratlanul kirobbant rabszolgalázadás veszedelmével kell szembenézniük. Csatába szállnak, hogy a puszta életüket mentsék. Ezután rómába menekülnek, ahol meg kell álniuk, a saját lábukon, ami nem egyszerű a világ legizgalmasabb, leglüktetőbb városában. A fiúk nem tudnak és nem is akarnak ellenálni Róma kísértéseinek és veszélyeinek. A senatorok között kíméletlen küzdelem indul ahatalomért. Véres összecsapások robbannak ki a polgárok között, melyek alapjaiban rázzák meg a római köztársaságot. Julius Caesar ott akar lenni a küzdőtéren. A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról. Az uralkodó című négykötetes regényfolyam. A(z) Róma kapui (Könyv) szerzője Conn Iggulden.

Harcos, tudós, testvér A Hódító 5. – Conn Iggulden

12.75 
Egy bölcs, a kínai kultúrán felnőtt tudósból a történelem egyik legkiválóbb harcosa lesz. A hódító ebben a kötetben nem más, mint Kubilaj kán, az a rendkívüli ember, akinek a neve Julius Casar, Nagy Sándor és Bonaparte Napóleon, a világtörténelem legnagyobb egyéniségei mellé kívánkozik. Kubilaj kán tengertől tengerig nyúló birodalomról álmodik, ám ehhez előbb meg kell tanulnia a háború művészetét, és el kell vezetnie harcosait az ismert világ végéig. És amikor elfárad, amikor megsebesül, a saját testvéreivel kell szembenéznie egy véres polgárháborúban. Uralma aranykor lehetett volna, hiszen birodalma mellett eltörpültek még a híres Dzsingisz kán hódításai is, ám a hatalmas mongol nemzet lába alól lassan kicsúszik a talaj, hogy végül egészben nyelje le a legrégibb ellensége. Felnőtt egy új nemzedék, ám nehéz szabadulnia Dzsingisz kán árnyékából...