Zobrazených 1–16 z 380 výsledkov

Rozhovory s C. G. Jungem

24.30 

Rozhovory z let 1933–1961 jedinečným způsobem zachycují vývoj osobnosti C. G. Junga a jeho ducha. Soubor tvoří zhruba 20 interview pro noviny, časopisy, rozhlas i televizi. Obsažen je i rozhovor s Johnem Freemanem pro televizní stanici BBC, jenž proslul tím, že se v něm Jung svou slavnou větou „Nemusím věřit, ale vím“ vyjadřuje k víře v Boha. Jung v rozhovorech např. popisuje svůj vztah s Freudem a postoj ke klasické psychoanalýze, vyjadřuje názory na válečnou a poválečnou dobu (včetně odkazů na Československo), na německou mentalitu, odpovídá na obvinění, že kolaboroval s nacismem, vysvětluje základní alchymické koncepty, pojem archetypu či téma osobnostní typologie, zmiňuje se o své rodině. Rozhovory umožňují nahlédnout do způsobu, jakým Jung komunikoval, a odhalují informace, které se jinak v jeho knihách či statích hledají jen těžko.

Iný glóbus nemáte? – Peter Breiner

11.35 

Iný glóbus nemáte? je výber najlepších fejtónov skladateľa, aranžéra, klaviristu, dirigenta Petra Breinera. Ako hudobníka ho pozná celý svet, ako publicistu ho pozná Slovensko z jeho pravidelných stĺpčekov v rôznych periodikách. Od roku 1992 žije mimo Slovenska, no nech je kdekoľvek a s kýmkoľvek, vždy hovorí o veciach otvorene. Kto má rád iróniu a svojský humor Petra Breinera, ten si túto knihu určite vychutná.

Esős évszak – Bence Varga

10.01 

Miközben napjainkban rengetegen döntenek úgy, hogy elhagyják az országot, e jelenség megörökítése mindeddig hiányzott a magyar prózairodalomból. Az Esős évszak e hiányt igyekszik pótolni. A regényben két külföldre távozó fiatal sorsán keresztül képet kaphatunk arról, hogyan lehet boldogulni huszonévesként a kétezres évek elején Hollandiában, illetve Ázsiában. Nyomon követhetjük, milyen lehetséges utak, választások állnak a főhősök előtt, milyen túlélési stratégiákat alkalmaznak, mennyiben azonosulnak környezetükkel, vagy utasítják el a közeget, melybe belecsöppentek. Tamás történetéből megtudhatjuk, milyen Hollandia egy fejlett igazságérzetű magyar szemszögéből. Milyennek tartja a tájékozott, ugyanakkor némi szkepticizmussal megáldott budapesti fiú a hollandokat. Hogy látja a mentalitásukat, életmódjukat, viszonyukat az idegenekhez, és ők miként fogadják Tamás sokszor kritikus észrevételeit. Végül tanúi lehetünk annak is, hogy fenntartásai ellenére hogyan asszimilálódik Tamás ebbe a gezellig világba. Egészen másféle indíttatással és háttérrel indul a másik főhős, Iván, aki mintegy ?átmossa? magán Ázsiát: engedi, hogy a kontinens színes forgataga minden érzékszervére hasson, hagyja, hogy magával ragadja az élmény. Ám benyomásai és meglátásai alaposan átrajzolják elképzeléseinket a földrészről és a Kelet-eszményről, Iván sem kevésbé kritikus, de nyitottsága és érzékenysége révén gondolkodása spirituálissá válik. Sorsuk elgondolkodtat minket: az érzelmek vagy a racionalitás diktálta utat válasszuk? Varga Bence a hetvenes évek közepén született Budapesten. Hétéves korában kezdett írni, főként meséket és verseket. Újpestre járt középiskolába, Amszterdamban fejezte be felsőfokú tanulmányait, majd bejárta a fél világot. Publikált néhány novellát, és társíróként forgatókönyveket jegyzett. Az utóbbi két évben Ázsiát fedezte fel, utazása során, egy önmagának tett, húszéves ígéretet teljesítve született a most napvilágot látó Esős évszak című regénye.

Živočichopis doby aneb Komárkova abeceda – Stanislav Komárek

13.06 

Další souborné vydání autorových novinových sloupků a dalších publicistických textů, tentokrát z let 2012–2014, řazených, jak už název napovídá, abecedně. Týkají se nejrůznějších aspektů života společnosti, která je dnes sice nejbezpečnější a nejpohodlnější, co kdy byla, ale tato idyla je poměrně velmi křehká a může se přes noc neočekávaně zhatit. Ukazuje se, že to, co nás sužuje, nejsou až tak problémy technické jako spíš problémy kořenící v našich duších, vystavených teď něčemu, na co nebyly přírodou dimenzovány. V knize je i rozsáhlý esej o autorových zkušenostech s terapeutickým pobytem ve tmě, který po vzoru některých východních mnichů dvakrát absolvoval a se čtenáři sdílí své neobvyklé zážitky.

Ahoj Tato Milý Kubo – Dežo Ursiny,Jakub Ursiny

7.44 

V roku 1994 sa Jakub Ursiny presťahoval do bytu k svojmu otcovi Dežovi. Otec, v predtuche blížiaceho sa konca, s pocitom, že synovi musí odovzdať svoje životné poznanie, začal písať Jakubovi listy. Jakub túto výzvu opätoval a vznikol tak jedinečý dialóg medzi otcom a synom o najdôležitejších otázkach života i smrti, ktorá je vždy nebezpečne blízko . Listy síce putovali iba z jednej izby panelákového bytu do druhej, no naplnili svoj zmysel. Ivan Štrpka v predhovore ku knihe píše: “ V tých listoch prebieha nenásilný, ale zrejmý proces vzájomného stávania sa vedomým & milujúcim synom a otcom, úplnejším človekom.”

Polské duše – Petr Vavrouška

6.65 

Po mimořádném úspěchu knihy Ruské duše připravil zpravodaj Českého rozhlasu Petr Vavrouška výběr z těch nejzajímavějších rozhovorů pořízených s polskými osobnostmi kulturního, politického a společenského života (například prezident Lech Walesa i jeho žena Danuta Walesová, generál Wojciech Jaruzelski, režiséři Agnieszka Hollandová a Andrzej Wajda, herec Jerzy Stuhr, ministr obrany a zahraničí Radoslaw Sikorski). Vavrouška je představuje většinou v méně známých či zcela neznámých souvislostech. Zároveň čtenář pohlédne z nezvyklých úhlů i na historii našeho vlastního národa, který má s tím polským mnoho společného. Bonusem je úvod známého polského publicisty Mariusze Sczcygiea Proč by Češi měli číst knihu rozhovorů s Poláky.

Virtuózok /Lugosi Ali Dániellel a borítón/ – CD melléklettel – Edit Varga

5.23 

„Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.“ (Varga Edit)

Virtuózok /Gyöngyösi Ivett a borítón/ – CD melléklettel – Edit Varga

5.23 

„Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.“ (Varga Edit)

Virtuózok /Boros Misivel a borítón/ – CD melléklettel – Edit Varga

16.63 

„Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre.“ (Varga Edit)

Az első számú közellenség – Henrik Havas

13.54 

Jelenleg majd húszezer ember ül börtönben Magyarországon. Az elítéltek egy másik világba kerülnek, amelynek saját szabályrendszere és értékrendje van. A legtöbbeknek pokolian nehéz alkalmazkodni, de akadnak olyanok is, akik otthonosabban mozognak a rácsok mögött, mint a külvilágban. Dodi az utóbbi típusba tartozik. A rabok és az őrök élő legendaként tekintenek rá az ország összes börtönében. Legtöbbször rablásért, betörésért csukták le, és ő minden lehetséges alkalommal megpróbálkozott a szökéssel. Egy fegyveres postarablás után nevezeték ki az őt üldöző rendőrök „az első számú közellenségnek“. Havas Henrik hónapokon keresztül interjúzott vele. Dodi mesélt neki a gyerekkoráról, a bűncselekményeiről, a börtönéletről, a szökési kísérletekről. A könyv betekintést enged a bűnelkövetés lélektanába, az igazságszolgáltatási rendszer problémáiba, valamint új szemszögből mutatja be a rendszerváltáskori Magyarország történetét.

Život mimo kategorie – John Bok,Jan Novák

18.29 

„John Bok je napůl Angličan, který si ušil jeden vatovaný kabát na demonstrace, byl dvakrát odvezen na psychiatrii a třikrát se pokusil o sebevraždu. Má tři nemanželské syny, dvě dcery, prožil vášnivou lásku se ženou, která ho při křtu držela na rukou, a za totality byl neustále jednou nohou v kriminále. Během sametové revoluce dělal Václavu Havlovi neplaceného ochránce a po ní vydělal největší peníze na záchodcích nočního klubu Radost. V knižním rozhovoru se spisovatelem Janem Novákem vypráví bez zábran i servítků o svém životě „“socialistického beatnika““, který proběhl mimo veškeré kategorie českého chování. Jan Novák (1953) je přední český spisovatel, překladatel a dokumentarista. V roce 1969 emigroval s rodiči přes Rakousko do USA, žil v Chicagu, nyní je doma opět v Čechách. Jeho román Zatím dobrý (2004, Paseka, Argo 2011) byl v rámci ceny Magnesia Litera vyhlášen Knihou roku 2005. John Bok (1945) se narodil do česko-britské rodiny (jeho otec byl válečným letcem, matka Angličanka). Podepsal Chartu 77, byl perzekuován policií, po roce 1989 pracoval v Úřadu pro ochranu ústavy a demokracie a ve FBIS. Je zakladatelem Spolku Šalamoun, který se angažuje v kontroverzních soudních kauzách, a několikrát byl nominován na funkci veřejného ochránce práv. „

Osmý den týdne – Karel Hvížďala

11.12 

Výbor fejetonů, které vznikaly jako sobotní zamyšlení pro Český rozhlas Plus v letech 2013–2015, ale pro knižní vydání se proměnily v komponovaný celek, který nás provádí nejen jedním kalendářním rokem, ale i více než sedmdesáti lety autorova života. Začínají s koncem války a pokračují znárodněním, Prvními máji, školními lety, ilegálním skautingem, studiem na vysoké škole, exilem, 17. listopadem až do současnosti. V některých textech vzpomíná Karel Hvížďala na osobnosti, s nimiž se sešel a pracoval: na Karla Kryla, Bohumila Hrabala, Pavla Tigrida, Milana Kunderu či Václava Havla. Knížka má i hlavní postavu, babičku, jejíž rodina přišla do Prahy z Vídně a která s neskrývaným odstupem glosuje události (znárodnění je třeba oslavit, teď už nebudeme mít starosti My, ale Oni) a vzpomíná na své mládí na pražské Malé Straně a na Jana Nerudu. Není to však dokument, ani životopis, ale olam haba, vyprávění z osmého dne týdne, který není z tohoto světa. Knihu provázejí kresby Miroslava Bartáka.

Oči zasypané pieskom – Pawel Smoleński

14.70 

V rámci edície Prekliati reportéri prinášame knihu reportáží Pawa Smoleského o jednom konflikte a dvoch krajinách. Je ešte možné dosiahnuť mier na území Palestíny a Izraela, v Jeruzaleme, v Pásme Gazy a na Západnom brehu Jordánu? Pawe Smoleski sa opäť vydáva na tie najcitlivejšie miesta, pozerá na neustále sa predlžujúci múr, číta o ďalších samovražedných útokoch, počúva o nenávisti. Snaží sa pochopiť, i keď si je vedomý, že čokoľvek pochopiť bude nekonečne zložité. Ja som to nerozmotal. Podľa mňa sa to nedá rozmotať z niekoľkých dôvodov. V prvom rade preto, že ako v každom konflikte je situácia šialene dynamická, človek antihrdina sa môže v priebehu dňa, týždňa zmeniť na hrdinu. Mne sa zdá, že trochu už rozumiem, možno aj viac než len trochu, ale zdá sa mi to každý druhý pondelok, každý tretí štvrtok, ale už v utorok alebo v stredu vôbec ničomu nerozumiem. V nedeľu sa snažím nerozmýšľať. Počas dlhých rozhovorov s Pawom Smoleským som sa musel neustále pasovať s najzaujímav ejšími otázkami o Blízkom východe, aké som kedykoľvek dostal. Mohlo by sa zdať, že aby niekto tak hlboko pochopil tento divný a paradoxný región, nemôže byť z Poľska, alebo prinajmenšom by mal byť viac opálený než on. Ale nie, jeho otázky, priamočiar osť a dôvtip sú dôkazom, že reportér, ktorý sa zaoberá politickými otázkami, jednoducho musí byť zvedavý, poctivý a dostatočne tvrdohlavý, aby sa nedal zmiasť frázami, ktoré počuje, keď hľadá zložitejšie a nejednoznačné odpovede.

Az évek iszkolása

9.13 

„Huszonnégy évvel később… Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. V égre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőt pláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle.“ (Péczely Dóra)

Hány csillag az égen? – Edith Bruck,Mária Barna

10.08 

„Megszületünk, meghalunk, nem? Csak a fontos, hogyan?“ Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány… Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Az emberiség fejin hány hajszál van? S hány gonoszság szívében? Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült, 2014-ben került forgalomba. Bruck Edith elismert és sikeres olasz író, költő, műfordító. Egy Tisza-parti kis magyr faluban született. Még jóformán gyerek volt, amikor 1944-ben családostul deportálták. Túlélte Auschwitz, Dachau, Bergen-Belsen lágereit. Felnőttként Olaszországban talált hazára.

A Határ törvényei – Javier Cercas,Ferenc Pál

12.18 

„A szerelem bátorrá tesz“ Három főhős: Kékszem, a legendás bandavezér, akiből, miközben szinte egész életét börtönben tölti, mítosz lesz, példakép, „új Robin Hood“; Tere, a kedvese (vagy mégsem?), aki tűzön-vízen át hűséges hozzá; és Pápaszem, aki csak azért csapódik a bandához, mert szerelmes Terébe, a legszebb lányba, akit valaha látott… 1978-ban kezdődik a történet, amikor Kékszem vezetésével a kamaszokból álló banda egyre veszélyesebb bűncselekményeket követ el, s amikor megjelenik köztük Pápaszem, és olyan akar lenni, mint ők… Egy bankrablás után kint várja őket a rendőrség: valaki nyilván beköpte a bandát! De ki lehetett a besúgó? És Pápaszem visszamehet-e a maga középosztálybeli, nyugodt életébe, ahol majd egyetemre jár, és talán ügyvéd lesz belőle; el tudja-e felejteni a szegény kültelki kamaszokkal átélt lélegzetelállító kalandokat; és el tudja-e felejteni Terét? Javier Cercas ennek az igaz vagy jórészt igaz történetnek, Kékszem legendájának, személyiségének mélyér e próbál hatolni, hosszasan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül, és kideríti, hogy a valóság izgalmasabb, mint a mítosz… Csak az a baj vele, hogy megismerhetetlen. Javier Cercas 1962-ben született Ibahernandóban. Több kötete megje lent már (esszék, regények), amikor 2001-ben a Szalamiszi katonák-kal óriási sikert aratott, számos díjat nyert el hazájában, és világszerte az egyik legolvasottabb kortárs spanyol szerző lett. Azóta sorban jelennek meg nagy sikerű, mindig valamilyen valóságos eseményt, alakot, rejtélyt feldolgozó, azoknak a legmélyebb lélektani indítékait boncoló regényei hazájában és számos más országban.