Odborná a náučná literatúra - ostatné
Tři figury posedlosti – Jean Starobinski
"Tři figury posedlosti. Tři noční výjevy, trojí šílenství." Jean Starobinski, švýcarský profesor francouzské literatury a dějin medicíny, jeden z nejvýznamnějších literárních kritiků současnosti, přistupuje k trojici extrémních psychických situací – bludu, posedlosti a noční můře – z trojí hermeneutické perspektivy a rozvíjí tři způsoby performativního "čtení", jež jsou ovšem pointována výraznou jednotící myšlenkou. Podkladem těchto "diskurzů" jinakosti však nejsou pro autora, lékaře-psychiatra a historika lékařství, anamnézy skutečných pacientů, nýbrž fiktivní anamnézy literárních textů. Starobinski zde vychází z historicky i žánrově rozdílných typů literárních památek (starořecká tragédie a epos, novozákonní evangelický text) a dokonce médií, neboť východiskem jeho interpretace třetí figury šílenství se stal známý obraz v Anglii naturalizovaného Švýcara J.-H. Füssliho Noční můra. První kapitola tak podává podrobnou interpretaci Sofoklovy tragédie Aiás, neprávem opomíjené hry, která – jak zdůrazňuje a předvádí Starobinski – osvědčuje zvláště jemné a strukturované porozumění pro motivaci sebevraha. Druhá kapitola patří epizodě vyhnání démonů z posedlého v Gerase podle Markova evangelia; démoni vstoupí do prasat a ta se vrhnou do moře. Starobinski epizodu pojímá jako vzor Ježíšova spásonosného díla, jak je podáno v evangeliích, a odhaluje na něm celkové strategie evangelijního textu. V závěrečné stati patřící obrazu Noční můra je pak probíranou podobou ztráty rozumu zlý sen.
Mylné domněnky vědy – Rupert Sheldrake
Nejmylnější domněnkou vědy je názor, že věda již pochopila podstatu reality – že základní otázky jsou už zodpovězeny a nyní zbývá pouze dořešit detaily. V této knize vám Rupert Sheldrake, jenden z nejvíce průkopnických vědců současnosti, názorně ukáže, že věda je spoutaná domněnkami, které se změnily v dogmata. „Vědecký pohled na svět“ se stal souborem pouhých domněnek a vírou. Veškerá realita je podle něj hmotná či fyzikální a svět je strojem, jenž je tvořen neživou hmotou. Příroda dle tohoto pohledu postrádá jakýkoli smysl a vědomí není ničím víc, než pouhou fyzickou aktivitou mozku. Svobodná vůle je iluzí a bůh existuje jenom jako představa v lidské mysli, uvězněn v naší lebce. Rupert Sheldrake vědecky prozkoumává tato dogmata a předkládá přesvědčivé důkazy, že vědě by se dařilo lépe bez nich – byla by svobodnější, zajímavější a zábavnější.
Cassius Dio a neskorá historiografia – Jozef Kordoš
Výklad udalostí roku 193 (tzv. rok piatich cisárov), ktorý je obsahom 74. knihy Rímskych dejín Cassia Diona, pomerne prominentného rímskeho senátora severovského obdobia a významného historiografa, sa začína Pertinakovou aklamáciou a predstavuje vlastne najstaršiu ukážku Dionovej historickej spisby. Hoci ide o očité svedectvo a dejiny vlastnej súčasnosti, k textu, ktorý máme k dispozícii, nemožno pristupovať bez určitej dávky opatrnosti a kritickosti prinajmenšom z dvoch dôvodov. Prvým je nezakrývaná politická motivácia v pozadí Dionovej ranej literárnej činnosti, ktorú prezrádza ako sám autor, keď sumarizuje v jednej pasáži svoju literárnu činnosť, tak i sám text tým, že veľmi dobre vyhovuje tzv. severovskej propagande. Druhým je skutočnosť, že nemáme k dispozícii pôvodný Dionov text, ale len jeho rekonštrukciu na základe oveľa mladšieho výťahu, ktorý pripravil v druhej polovici 11. storočia Ióannés Xifilinos, synovec byzantského mnícha, právnika a cirkevného spisovateľa, neskôr aj patriarchu toho istého mena. Predkladaná kniha, ktorá je prepracovanou a doplnenou verziou autorovej dizertačnej práce, sa delí na dve časti. Prvá časť mapuje život a dielo historika a rímskeho senátora gréckeho pôvodu Cassia Diona, v druhej čitateľ nájde preklad 74. knihy jeho Rímskych dejín a porovnanie jej obsahu s inými podaniami tých istých udalostí. O čosi mladší je rovnako v gréčtine napísaný výklad Héródiana, prostredie latinskej literatúry reprezentujú dve biografie zo zbierky cisárskych životopisov známej pod názvom Historia Augusta.
Légibalesetek pilótaszemmel III. – György Háy
A repülés egész rendszerét úgy alakították ki, hogy minden elromlásra képes berendezés mögött ott álljon a tartalék, a tévedésre képes ember és automata mögött pedig valaki (vagy valami), ami folyamatosan ellenőrzi. Ez a rendkívül körültekintően kialakított és szüntelenül tökéletesedő, bár nem túl olcsó rendszer segített elérni a biztonság lenyűgözően magas szintjét. A kötetben leírt balesetek majd mindegyike azt igazolja, hogy a légiutasok biztonságát védő szabályok, technikai megoldások és szervezési intézkedések bonyolult rendszerén csupán akkor támad elegendő rés a balszerencse számára, ha számos kedvezőtlen körülmény és emberi mulasztás torlódik össze egyetlen helyen és időben. A 2006-ban indított kötetekben a pilóta szerzővel néhány nevezetes légi szerencsétlenség gyakran krimibe illő felderítését követhetjük nyomon az adatok összegyűjtésétől a tragédiához vezető eseményláncolat rekonstruálásán keresztül egészen a hasonló baleseteket megelőzni hivatott változások bevezetéséig.
Hydronymia slovenskej časti povodia Moravy – Andrej Závodný
Prevádzka výrobných systémov – Juraj Smrček,Marián Tolnay
Esztétikai gondolkodás a felvilágosodás korában 1650-1800 – Horkay Hörcher Ferenc
A felvilágosodás koráról még ma is sokan gondolják azt, hogy pusztán az ész unalmas uralma netán rémuralma jellemezte. Keveseknek jut eszébe, hogy a 18. század a társas együttlét százada, s egyben az érzelmek újrafelfedezésének kora. Sokan elfelejtik, milyen páratlan intellektuális izgalmakat hozott: újabb teológiai csatározásokat, a regény műfajának diadalát, az olasz opera újabb hódító útját, a Louvre művészeti központtá alakulását, s társadalmilag a városi polgárság erőteljes kulturális offenzíváját. Chardin, Mozart, Defoe, Doctor Johnson kora ez, amikor Európa-szerte kiállító- és koncerttermek nyílnak, s könyvtárak, múzeumok, színházak, operák válnak mind szélesebb kör számára elérhetővé. De hogyan gondolkodott a kor művésze, és hogyan az olvasóközönség a művészetről? Ebben a kötetben az 1650-től 1800-ig tartó időszak esztétikai gondolkodásáról olvashat az érdeklődő. A történet középpontjában az ízlésesztétika gondolkodási sémája áll, ahogy a versailles-i udvarban testet öltött, majd Anglián át visszakerült a kontinensre, s még a megkésett németeket is meghódította. Boileau, Shaftesbury, Hume, Rousseau, Winckelmann, Kant - néhány név a korszak azon meghatározó gondolkodói közül, akiket a könyv röviden bemutat. Valamennyiük gondolkodása olyannyira eleven, mintha kortársaink lennének.
Ochrana, tvorba a manažment krajiny – Ingrid Belčáková
Problematika ochrany, tvorby a manažmentu krajiny je čoraz zložitejšia a čoraz dôraznejšie zasahuje do vývoja viacerých vedných disciplín, smerov a zameraní vysokoškolského štúdia. Formovanie a využívanie krajiny si v praxi vyžaduje prácu v multidisciplinárnom tíme odborníkov najmä z prírodovedne orientovaného, inžinierskeho, architektonického, urbanistického a poľnohospodárskeho typu vzdelávania. Procesy organizácie krajinného priestoru a odborného zásahu do krajiny smerujú k rovnováhe a zdravej harmónií jej zložiek a prvkov vrátane vytvárania pozitívneho krajinného obrazu.
Mezi konfliktem a kooperací – František Znebejánek
Věda se ve svých abstrakcích někdy velmi vzdaluje každodennímu životu lidí. Staví na specifických východiscích tam, kde se život zcela nedůsledně a bez problému žádných „prvních principů“ nedrží. Konflikt a kooperace reprezentují vědecké pojmy, které – stavěny do protikladu – vyjadřují život společnosti, avšak v jednostranné formě. Společenský život je ale jednáním lidí, kteří jsou ve svém vědomí – individuálně nebo skupinově – schopni proměňovat konfliktní jednání v jednání kooperativní a naopak, čímž vytvářejí jednotu těchto protikladů. Kniha proto nabízí jednotnou teorii konfliktu a kooperace, která na meziskupinové úrovni oba protiklady sjednocuje. Originální model proměn meziskupinového jednání představuje nástroj pro analýzu a vysvětlení konfliktního a kooperativního jednání sociálních skupin. Jednotná teorie konfliktu a kooperace byla inspirována mnoha autory. Spojuje některé prvky jejich teorií a to mnohdy za cenu rezignace na východiska, jichž jsou důsledkem. Byla však konstruována se snahou tyto prvky spojit novými konzistentními východisky. Jednotná teorie konfliktu a konsenzu není jen souborem pojmů strukturujícím složitou realitu. Nabízí také nástroj empirického výzkumu, neboť ukazuje, co je možno v empirii hledat a jak empirická zjištění uspořádat.
Konteó 1 – tiboru
Ez a könyv nem állítja, hogy földön kívüliek járkálnak közöttünk, és azt sem, hogy dimenziók közötti átjáró van a Bermuda-háromszögben, vagy, hogy világuralomra törne néhány tucat titokzatos ember, de ezek ellenkezőjét sem bizonygatja. A megmagyarázhatatlan vagy megmagyarázatlan (eltitkolt) események, jelenségek mindig vonzották a gondolkodó ember fantáziáját. Ebben a könnyed stílusú, de tárgyilagos és alapos könyvben a szerző harminc különösen érdekes, máig tisztázatlan témával kapcsolatban szedi csokorba azt, ami tudható, és teszi mellé azokat a teóriákat, amikkel a képzelet kipótolta a hiányzó részleteket. Tisztességes gyűjtőként nem minősít és nem válogat, hanem a legátfogóbb képre törekszik, így a hipotézisek közé kerül bizony mosolyogtató is - az olvasó feladata, hogy eldöntse, mit vesz komolyan belőle. Mielőtt azonban elhamarkodottan véleményt alkotna, gondoljon vissza, hogyan vélekedhettek a kortársak az első emberről, aki azt mondta, hogy a Föld nem áll, hanem minden addig elképzelhető sebességnél gyorsabban száguld. Mennyivel volt az hihetőbb akkor, mint ma egy időutazás?
A szabadkőművesség története – József Balassa
A szabadkőművességnek, noha munkásságát mindig csendben az első sorok hangos lármáját kerülve folytatta, mindenesetre figyelemreméltó szerepe volt az elmúlt kél évszázad szellemi életének történetében. Mindig voltak fanatikus hívei s még fanatikusabb ellenségei. Ez a könyv arra törekszik, hogy az igazsághoz híven, a történeti adatok világánál rajzolja meg a szabadkőművesség kétszáz éves történetét azok számára, akik tudni akarják az igazat. Ez a könyv nem akar sem propaganda, sem védőirat lenni, egyedüli célja fáklyát gyújtani az éjszakában.
Cenzúrázva – Paul B. Coleman
A gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények nem liberálisak és veszélyesek. E könyv ebből az előfeltételezésből indul ki. Mégis számos jó szándékú, az alapvető emberi jogok mellett elkötelezett európai intézmény és nem kormányzati szervezet mintha érzéketlen lenne akkor, amikor a gyűlöletbeszéd törvényeinek kérdése kerül terítékre. A személyes szabadság, a szólásszabadság és az erőteljes nyilvános viták fontosságának azt kellene jelenteni, hogy csupán kevesek szorgalmaznak olyan törvényeket, amelyek büntetőjogilag üldözik a "támadó" jellegű vagy "sértő" beszédet. De nem ez a helyzet. Európában szinte mindenki a gyűlöletbeszédet korlátozó törvényeket akar, és ez a rövid könyv ezzel szemben jelent kihívást. E kötetnek nem az a célja, hogy kimerítően tárgyaljon egy olyan témát, amelyről már széltében-hosszában értekeztek. Ehelyett azzal, hogy egybe kíván gyűjteni számos gyűlöletbeszédügyet és azokat a törvényeket, amelyek révén ezeket bíróságokon tárgyalták, reflektorfénybe kívánja állítani azt a "világos és azonnali" veszélyt, amelyet Európa gyűlöletbeszédtörvényei jelentenek. Remélhetőleg idővel meg fog változni a jelenlegi folyamat, Európa el fog távolodni az állam által kikényszerített cenzúrától, és az egyik legalapvetőbb szabadság, a szólásszabadság tisztelete felé fordul.
Belső utakon
Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, "halljuk" belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A "Nyitott Akadémia" sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.
Zváranie a zvariteľnosť materiálov – Ivan Hrivňák
Publikácia prehľadnou a zrozumiteľnou formou uvádza komplexné informácie z teórie zvárania a zvariteľnosti kovov, plastov a keramických materiálov. Zaoberá sa aj problematikou spájkovania a rezania materiálov. Obsahuje 39 kapitol, v ktorých opisuje problematiku zvariteľnosti materiálov, tepelného spracovania, jednotlivé spôsoby zvárania a spájania materiálov, a termálneho striekania. V druhej časti je predmetom diela podrobný prehľad problematiky zvariteľnosti konštrukčných ocelí, nízko a vysokolegovaných ocelí, farebných a ľahkých kovov, ako aj zvárania nerovnorodých a plátovaných ocelí. Vzhľadom na autorove dlhoročné skúsenosti najmä z oblasti zvariteľnosti materiálov má predkladaná publikácia vysokú odbornú úroveň, jej poznatky a závery podporuje množstvo literárnych odkazov, čo svedčí o veľkej erudícii autora.
Létre nyílt lehetőség – József Simon
Leonardo és a tudomány – Capra Fritjof
Leonardo da Vinci úttörő jellegű tudományos munkásságát élete során alig értékelték. Most az ismert tudós és író Fritjof Capra tárja fel, hogy Leonardo több szempontból is "a modern tudomány atyja" volt. Leonardo fennmaradt írásait áttanulmányozva Capra megállapította, hogy Leonardo a tudományos ismeretekhez a művész szemével közelített. Az élő és életen formák tanulmányozása során az építészettől és a humán anatómiától a víz turbulenciájáig és a fűfélék növekedési mintájáig, elsőként alkalmazta a természet megfigyelésére azt az empirikus, szisztematikus szemléletmódot, amely ma a tudományos módszertan alapja.
52 döntési modell – Kolektív autorov,Mikael Krogerus
Miben vagyunk jók? Mikor vagyunk igazán hatékonyak? Hogyan kezeljük a konfliktusokat és motiváljunk másokat? Az üzleti életből ismert és kevésbé ismert stratégiai döntési modellek gyűjteménye hasznos tanácsokat ad, miképp rendszerezhetjük kuszának tűnő gondolatainkat, és hogyan hozhatunk megalapozottabb döntéseket munkák és a mindennapok során. Valódi gondolatébresztő könyv mindazoknak, akik szeretnének kilépni a napi rutinból, és hisznek abban, hogy van több út is a jó megoldáshoz.
Az ősök nagy csarnoka IV. – Béla Hamvas
Az ősök nagy csarnoka négy kötetének tartalmi összeállításában nem az elkészítés időrendjét követtük, hanem a "nagy archaikus egységek" köré rendeztük Hamvas tanulmányait, szövegelemzéseit és fordításait. Az első kötet a védikus hagyományt és a hozzá szorosan kapcsolódó buddhista tradíció egy-egy elemét tartalmazza. A második kötet Kína taoista- és csan-hagyományából, a tibeti buddhizmus írásaiból és Japán zen szövegeiből válogat. A harmadik kötetben az Egyiptomi halottaskönyv, a Kabbala egy része (a Széfer jecira) és az iszlám misztika (szúfi), a görög hagyomány (Orpheusz, Empedoklész, Püthagorasz, Hérakleitosz) kapott helyet. A negyedik kötetben a közép-amerikai tradíció, rövid tanulmány az alkímiáról, egy Jakob Böhme-kommentár, és a Lélekről szóló negyven kérdés fordítása szerepel.
Médiamasszázs – Kolektív autorov,Marshall McLuhan
Mikor először gyűjtötték egybe McLuhan profetikus kijelentéseit az elektronizált információs kor életéről, meglepetéssel tapasztalták, hogy megfigyelései négy évtized elteltével is milyen zavarba ejtően tiszták, mennyire meghökkentően pontosak és időszerűek. A "Médiamasszázs" egy visszapillantó tükör, amely a láthatatlan és a természeti környezet, az érzékszervi hatások, a tömegmédia mindennapjai, a fogyasztói javak, a sajtó, a reklámok, és a művészetek kaleidoszkópját mutatja számunkra. Kétségkívül tudománytörténeti jelentőségű mű. Quentin Fiore illusztrációi és Jerome Agel kiegészítései kísérik, melyek McLuhan tudás, eredetiség, provokáció és intuíció iránti szenvedélyességére reflektálnak. Marshall McLuhan kanadai tudós, filozófus, irodalomtanár és irodalomkritikus, rétor és kommunikáció-teoretikus volt. Munkássága a médiaelmélet egyik sarokköve, melyet a reklám- és médiaipar a gyakorlatban is alkalmaz. Nevéhez fűződik a médium maga az üzenet ("the medium is the message") szlogen és a "globális falu" ("the global village") fogalom bevezetése, valamint a hozzájuk tartozó elméletek kidolgozása. Jelen könyv eredeti címe a "the medium is the message" lett volna, de egy nyomtatási hiba következtében "the medium is the massage"-re változott. A többszörös szójáték - mely teljességében visszaadhatatlan magyarul (massage, mass age) - olyannyira elbűvölte az eredeti mondatba és a körülötte csapott felhajtásba beleunt McLuhant, hogy készülő könyvét az új cím szellemében dolgozta át.
Jóra való restség – Sergio Benvenuto
Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világban a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol "minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feleleveníthetők és újraértelmezhetők, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba? Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között. A restség bűnét eleinte a remete szerzetesek számára tartották fenn, akik elmélkedés helyett démonok kísértésének kereszttüzében lustálkodtak. A középkori lajstrom még megkülönböztette a restség és a szomorúság bűnét: - restség: henyeség, lustaság, alkalmatlankodás, semmittevés, nyugtalanság - a gondolatok elkalandozása, a test elkalandozása (sic!), bőbeszédűség, kíváncsiság; - szomorúság: neheztelés, kishitűség, elkeseredés. Amikor Gergely pápa a főbűnök számát 8-ról 7-re csökkentette, és a szomorúság és restség bűnét összevonta, a búskomorság orvosi esetét - mai kifejezéssel a depressziót - a restség etikus motívumával össze is keverte. Oblomov, Csehov hősei, Proust eltűnt idejének foglyai, Freud hisztérikái bőséges muníciót adnak mai diagnózisunk és ingatag kedélyünk vizsgálatának kultúrtörténeti megítéléséhez.
Pojetí vlastního těla – Ludmila Fialová,František David Krch
Tato monografie popisuje teoretická východiska k problematice tělesného sebepojetí a přináší také výsledky výzkumů realizovaných pracovišti obou autorů (tělesné já adolescentů, vysokoškoláků, dospělých, klientů plastických chirurgů…). Zabývá se problematikou sebepojetí člověka a jeho identitou. Zvláštní pozornost je věnována tělu a jeho filosofickému, biologickému, psychologickému, sociologickému i estetickému pojetí. Autoři přinášejí také přehled metod zkoumajících tělesné sebepojetí. Zabývají se i problematikou narušeného vnímaní vlastního těla a přílišné péče o něj, problematikou poruch příjmu potravy, sebepoškozování různými formami zdobení… Popisují vliv různorodých médií na péči o tělo a ideál krásy. Závěr knihy je věnován výchově ke zdraví v rodině i ve škole a životnímu stylu.
Evoluce před Darwinem – Vojtěch Hladký,Zdeněk Kratochvíl,Radim Kočandrle
Při jakémkoli uvažování o evoluční teorii se každému ihned vybaví jméno Charlese Darwina, méně je však známo, že nebyl bez předchůdců. Autoři této knihy studují starší předlohy moderní teorie evoluce a ukazují, že její některé důležité prvky se v zárodku objevují již v antice, i když tam ještě nelze najít její všechny klíčové rysy. Kniha dále představuje dynamické myšlení proměňujícího se světa, typické pro některé nejstarší řecké myslitele, které je základnímu konceptu evoluce přinejmenším otevřeno. Výklad mapuje výskyt evolučních názorů a výkladů, rozsáhle se věnuje raným iónským myslitelům, obzvláště Anaximandrovi a Hérakleitovi, z pozdějších autorů pak Empedokleovi a Lucretiovi. Pozornost je zaměřena i na teleologické myšlení klasické doby, které zabránilo dalšímu vývoji pro toevolučního myšlení.Na závěr se autoři pokoušejí najít odpověď na otázku, co stálo v cestě tomu, aby s touto přelomovou teorií přišel někdo jiný mnohem dříve.
Darwin a szupermarketben – Mark Nelissen
"Nincs szükség drága laboratóriumi munkára vagy kifinomult megfigyelési technikákra ahhoz, hogy meglássuk, meghalljuk, kiszagoljuk a magatartásunk mögött rejlő evolúciót. Szó sincs róla! Ha valaki azt hiszi, hogy a magatartásbiológiai és evolúciós biológiai jelenségek megfigyeléséhez laboratóriumra van szükség, válassza ki az első embert, aki a látómezejébe kerül... kivétel nélkül mindannyian a nap huszonnégy órájában a magatartásbiológia tökéletes példái vagyunk." "Az evolúciós elmélet nemcsak tudományos fogódzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja válaszolni az élet értelmére vonatkozó kérdéseket." Mark Nelissen (Universiteit Antewerpen) biológusként tekint a világra, és bármerre néz, minden az evolúciót juttatja az eszébe, majd a laikus olvasó számára meglepő következtetésekre jut. Rendkívüli humorral, ugyanakkor tudományos alapossággal írja meg azokat a mindennapi történeteket, melyekben az evolúció elmélete ott leselkedik körülöttünk minden sarkon. Az utcán és a boltokban, az újságokban és e-mailekben: Charles Darwin felbukkan mindenhol.