Niall Ferguson
Vzestup peněz – Niall Ferguson
Ekonómia, manažment, marketing, Ekonómia, Ekonomika, Odborná a populárno-náučná literatúra, Pantarhei, Knihy
Britský historik Niall Ferguson (*1964) je profesorem na Harvardově univerzitě. Většina jeho prací, jež v západní Evropě vzbudily nebývalý zájem, je věnována hospodářským a sociálním dějinám 19. a 20. století. Největší pozornost prozatím vzbudila jeho kniha o příčinách první světové války (Nešťastná válka). V ní přišel s kacířskou tezí, že mocensko-politické vztahy v roce 1914 neeskalovaly kvůli německé agresivní, velmocenské politice, nýbrž kvůli nekompromisním postojům Velké Británie. Jeho další kniha nazvaná Vzestup peněz je věnována problematice rozvoje moderního finančního hospodářství, měnového systému a ekonomickým recesím a depresím v 19. a 20. století. Ferguson si v ní klade dvě základní otázky: Jakým způsobem moc peněz změnila mentální chování moderních lidí 19. a 20. století a jak ekonomika ve svém důsledku zvítězila nad politikou klasického 19. věku? Jeho odpovědi, někdy provokativní, ve svém důsledku osvětlují nejen vzestup moci peněz v moderních dějinách, ale také přičiny finanční krize, do níž se svět dostal v roce 2009.
A világ háborúja – Niall Ferguson
História, vojnová literatúra, História - ostatné, Odborná a populárno-náučná literatúra, Pantarhei, Knihy
Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvard és a Stanford Egyetemeken. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz. A világ háborúja alapján készült többrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatot Magyarországon is bemutatták. A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb százada. A "gyűlölet évszázada" az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság fejlődésének köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? Miért torkollhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén "A világ háborúja" forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.
A pénz felemelkedése – Niall Ferguson
Odborná a populárno-náučná literatúra, Ekonómia, manažment, marketing, Financie, finančný trh, investovanie, Pantarhei, Knihy
Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvard és a Stanford Egyetemeken. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz. A világ háborúja alapján készült többrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatot Magyarországon is bemutatták. Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig a hitelezés fejlődése éppen olyan fontos szerepet játszik a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőjévé váltak. Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért akárhogy is megy éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.
Velký rozklad – Niall Ferguson
Symptomy úpadku dnes vidíme všude kolem sebe: zpomalování růstu, drtivé zadlužení, narůstající nerovnost, stárnutí populace, protispolečenské jednání. Co přesně se vlastně pokazilo? Podle Fergusona je problém v tom, že se rozkládají naše instituce – zastupitelská vláda, volný trh, zákony a občanská společnost. Rozpad institucí je příčinou ekonomické stagnace i geopolitického úpadku. Aby se tyto procesy zastavily, bude třeba nebojácných vůdců a radikálních reforem.
Vzestup peněz – Niall Ferguson
Ekonómia, manažment, marketing, Ekonómia, Ekonomika, Odborná a populárno-náučná literatúra, Pantarhei, Knihy
Britský historik Niall Ferguson (*1964) je profesorem na Harvardově univerzitě. Většina jeho prací, jež v západní Evropě vzbudily nebývalý zájem, je věnována hospodářským a sociálním dějinám 19. a 20. století. Největší pozornost prozatím vzbudila jeho kniha o příčinách první světové války (Nešťastná válka). V ní přišel s kacířskou tezí, že mocensko-politické vztahy v roce 1914 neeskalovaly kvůli německé agresivní, velmocenské politice, nýbrž kvůli nekompromisním postojům Velké Británie. Jeho další kniha nazvaná Vzestup peněz je věnována problematice rozvoje moderního finančního hospodářství, měnového systému a ekonomickým recesím a depresím v 19. a 20. století. Ferguson si v ní klade dvě základní otázky: Jakým způsobem moc peněz změnila mentální chování moderních lidí 19. a 20. století a jak ekonomika ve svém důsledku zvítězila nad politikou klasického 19. věku? Jeho odpovědi, někdy provokativní, ve svém důsledku osvětlují nejen vzestup moci peněz v moderních dějinách, ale také přičiny finanční krize, do níž se svět dostal v roce 2009.