Zoltán Sumonyi
Férjgyilkosság és bosszúhadjárat – Zoltán Sumonyi
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
1345. szeptember végén a nápolyi Anjou-házból származó, fiatal magyar királyt, Lajost, öccse, Endre herceg meggyilkolásáról értesítette unokatestvére, a durazzói herceg. A bosszúállásra felszólított király, aki még innen volt huszadik életévén, de már három éve I. Lajos néven ült a magyar trónon, nem láthatta át a rokongyilkosság mögötti szövevényes családi trónviszályt, amelyet a Nápolyi Királyság megszerzéséért folytattak az Itáliában maradt Anjou-k, Durazzóiak és Tarantóiak, ő csak öccsének gyilkosain akart bosszút állni, és erős hadserege élén rövidesen elindult első nápolyi hadjáratára. Nagy Lajos király (1342-1382) negyven évig tartó sikeres uralkodásának nyilvánvalóan nem a nápolyi hadjáratok a leginkább említésre méltó eseményei, de a fiatal férfi abban a két hadjáratban vált felnőtté, lovagias lovaggá, Európa-szerte elismert diplomatává és államférfivá, aki az apja, Károly Róbert által rendbe szedett Magyar Királyságot európai nagyhatalommá fejlesztette, és utolsó tizenkét évében a Magyar-lengyel Perszonálunió királyaként a kontinens legerősebb uralkodója lett. Az utolsó lovagkirály érdemei megmutatkoznak a belpolitikai reformjaiban is, Pécsett az első hazai egyetem megalapításával pedig az ország kulturális felzárkózását is megvalósította.
Elégia az assisi cipőről – Zoltán Sumonyi
Sumonyi Zoltán új verseskötete irodalomtörténetileg is szerves folytatása a 2011-ben megje-lent verseskönyv anyagának. Akkor egy terjedelmesebb sorozat erejéig a Nyugat című folyó-iratban publikált verseket írta át a maga képére, most a Sumonyi Zoltán új verseskötete irodalomtörténetileg is szerves folytatása a 2011-ben megje-lent verseskönyv anyagának. Akkor egy terjedelmesebb sorozat erejéig a Nyugat című folyó-iratban publikált verseket írta át a maga képére, most a Nyugat utódjának, az 1941 októbere és 1944 áprilisa között megjelentetett (megjelenhetett) Magyar Csillagnak szentel egy (Illyés Gyula, Vas István és Kassák Lajos verseire aktualizált) remix ciklust. És az Önélet címen írt sorozat is kapcsolódik Illyés egykori lapjához: Sumonyi a Magyar Csillagban debütált Kálnoky László kései prózavers-stílusában veszi számba gyermek- és ifjúkori emlékeit. Ez az újabb kötet szerkezetében is folytatja elődjét: az életrajzi és a közéleti versek egy-másnak feszülő feleseléseit a Lukács, Márk és Máté Evangéliuma szerinti Példabeszédek át-költései oldják fel, amelyekhez, akár csak a korábbi bibliás versekhez (Pál apostol levelei, Hegyi beszéd, Zsoltárok), Gryllus Dániel szerzett dallamokat.
Mátyás fényében, árnyékában – Zoltán Sumonyi
Aragóniai Beatrix a nápolyi udvarból indult el, hogy az Európa-szerte híres és gazdag Hunyadi Mátyás király felesége legyen. Érkeztével új szellem költözött a budai és a visegrádi palotába: a királyné magával hozta Itáliából a humanista életstílust. Így megváltoztatta - elsősorban olasz kísérete segítségével - a divatot, az udvari protokollt és a társasági szokásokat is. A magyar urak természetesen nem nézték jó szemmel az idegenek térhódítását az állami ügyek intézésben és a magas egyházi pozíciókban. Beatrix nem tudott trónörököst szülni -hogy hatalmát fenntartsa-, számos fronton fel kellett vennie a küzdelmet a magyar világi és egyházi méltóságokkal, így Bakócz Tamás egri érsekkel és Mátyás fiával, Corvin Jánossal is. Sumonyi Zoltán könyvében egy küzdelmes, viszontagságos és végső soron szomorú kép rajzolódik ki egy olyan asszonyról, aki élete végéig nem tudott és nem akart lemondani királynői hatalmáról, aki nem vette tudomásul, hogy vereséget szenvedett.
Férjgyilkosság és bosszúhadjárat – Zoltán Sumonyi
Odborná a populárno-náučná literatúra, História, vojnová literatúra, Pantarhei, Knihy, Svetové dejiny, dejiny štátov
1345. szeptember végén a nápolyi Anjou-házból származó, fiatal magyar királyt, Lajost, öccse, Endre herceg meggyilkolásáról értesítette unokatestvére, a durazzói herceg. A bosszúállásra felszólított király, aki még innen volt huszadik életévén, de már három éve I. Lajos néven ült a magyar trónon, nem láthatta át a rokongyilkosság mögötti szövevényes családi trónviszályt, amelyet a Nápolyi Királyság megszerzéséért folytattak az Itáliában maradt Anjou-k, Durazzóiak és Tarantóiak, ő csak öccsének gyilkosain akart bosszút állni, és erős hadserege élén rövidesen elindult első nápolyi hadjáratára. Nagy Lajos király (1342-1382) negyven évig tartó sikeres uralkodásának nyilvánvalóan nem a nápolyi hadjáratok a leginkább említésre méltó eseményei, de a fiatal férfi abban a két hadjáratban vált felnőtté, lovagias lovaggá, Európa-szerte elismert diplomatává és államférfivá, aki az apja, Károly Róbert által rendbe szedett Magyar Királyságot európai nagyhatalommá fejlesztette, és utolsó tizenkét évében a Magyar-lengyel Perszonálunió királyaként a kontinens legerősebb uralkodója lett. Az utolsó lovagkirály érdemei megmutatkoznak a belpolitikai reformjaiban is, Pécsett az első hazai egyetem megalapításával pedig az ország kulturális felzárkózását is megvalósította.
Elégia az assisi cipőről – Zoltán Sumonyi
Sumonyi Zoltán új verseskötete irodalomtörténetileg is szerves folytatása a 2011-ben megje-lent verseskönyv anyagának. Akkor egy terjedelmesebb sorozat erejéig a Nyugat című folyó-iratban publikált verseket írta át a maga képére, most a Sumonyi Zoltán új verseskötete irodalomtörténetileg is szerves folytatása a 2011-ben megje-lent verseskönyv anyagának. Akkor egy terjedelmesebb sorozat erejéig a Nyugat című folyó-iratban publikált verseket írta át a maga képére, most a Nyugat utódjának, az 1941 októbere és 1944 áprilisa között megjelentetett (megjelenhetett) Magyar Csillagnak szentel egy (Illyés Gyula, Vas István és Kassák Lajos verseire aktualizált) remix ciklust. És az Önélet címen írt sorozat is kapcsolódik Illyés egykori lapjához: Sumonyi a Magyar Csillagban debütált Kálnoky László kései prózavers-stílusában veszi számba gyermek- és ifjúkori emlékeit. Ez az újabb kötet szerkezetében is folytatja elődjét: az életrajzi és a közéleti versek egy-másnak feszülő feleseléseit a Lukács, Márk és Máté Evangéliuma szerinti Példabeszédek át-költései oldják fel, amelyekhez, akár csak a korábbi bibliás versekhez (Pál apostol levelei, Hegyi beszéd, Zsoltárok), Gryllus Dániel szerzett dallamokat.