Erzsébet Kertész
Csipkebolt Brüsszelben – Erzsébet Kertész
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye, melyben a kor a más kiemelkedő személyiségei - Wesselényi, Pulszky, Jókainé, Kossuth Zsuzsa - is fontos szerepet játszanak.
Titkos házasság – Erzsébet Kertész
"Ezzel a lánnyal még sok bajunk lesz! Nemcsak önfejű, hanem makacs is. Ha ez egyszer valakibe beleszeret, s mi azt nem helyeseljük, nehéz lesz róla lebeszélni." Mauksné tekintetes asszony jól ismerte a lányát, és megsejtette a jövőt. De arra még ő sem gondolhatott, hogy a tizenkilenc éves Ilonka, aki addig a szülői ház védett kényelmében nőtt fel, aki hírből sem ismerte a szegénységet, a nélkülözést, a nyomort, mindent felad a szerelméért. S csaknem az életével fizet azért, mert egy vagyontalan pályakezdő íróval, Mikszáth Kálmánnal kötötte össze a sorsát. A különös házasság romantikus fordulatokban gazdag történetét Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona visszaemlékezései és levelezése alapján gazdagította regénnyé Kertész Erzsébet.
Az első Gertrudis – Erzsébet Kertész
A "Bánk bán" 1833. február 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. A méltatlan mellőzés soha nem gyógyuló sebet ütött a kemény természetű, büszke színésznő lelkén: hiába hívták vissza később, "nem akart hold lenni ott, ahol egykor nap volt". Kertész Erzsébet regénye nemcsak hősnőjének megrendítő, titkokkal terhes sorsát kíséri végig, hanem részletes, eleven tablót fest a reformkori színészvilágról is.
Harriett regénye – Erzsébet Kertész
Törékeny kicsi asszony volt, hat gyermek édesanyja, aki megírt egy könyvet, amely megváltoztatta a világot. A "Tamás bátya kunyhója" politikai vihart kavart az Egyesült Államokban, szerzője, Harriet Beecher-Stowe vidéki háziasszonyból Amerika leghíresebb írónője lett. Pedig soha nem volt politikus alkat, csak érző szívű ember, aki bűnnek tartotta a rabszolgaságot. És soha nem látta be, hogy a rabszolgakérdést békés eszközökkel nem lehet megoldani. Az életéről, a vele való beszélgetések nyomán készül a naplóregény, Harriet regénye. Harriet Willard újságírónő azon a napon született, 1852. március 20-án, amikor a "Tamás bátya kunyhója" megjelent, s nevét is az írónő iránti tiszteletből kapta. Két Harriet története fonódik tehát egybe Kertész Erzsébet művében.
Szonya professzor – Erzsébet Kertész
1868 tavaszán három izgatott fiatal lány siet titkos találkozóra a pétervári Vaszilij-sziget kis, tömjénszagú templomába. Nem kalandot keresnek, hanem férjet. Olyan férfit, aki hajlandó névházasságot kötni valamelyikükkel, így mindhármuk előtt megnyílna a vágyva vágyott lehetőség: külföldre mehetnek tanulni. Hazájukban ugyanis egyetlen felsőfokú intézmény sem vesz fel nőt a hallgatók sorába. A templomban már várakozik a férjjelölt, akinek csak választania kell a lányok közül. Vlagyimir Kovalevszkij a legfiatalabb kisasszonyt, a szürke kis verébfiókát, Szonyát választja. Szonya elindul az úton, amely sok buktatót és nagyon kevés boldogságot ígér. De ő konok kitartással eléri a célját, nő létére szerelmes hivatásának élhet: világhíres matemetikus, a stockholmi egyetem professzora lesz. "Boldog vagyok, ha Szonyáról beszélhetek, írhatok. Életrajzsorozatom legkedvesebb alakja" - vallja hősnőjéről Kertész Erzsébet.
Göröngyös Úti Iskola – Helló, felség! – Erzsébet Kertész
A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami! Most például a 2/b-be érkezik egy új gyerek. Természetesen az egész osztály ég a kíváncsiságtól: vajon milyen lesz az új fiú? Csuda Gábor pedig már érkezése napján kiérdemli osztálytársaitól a Csudabogár nevet. És bizony a tanárainak, szüleinek, meg az iskolaigazgatónak is okoz némi fejtörést. Pedig Gábor szeret barátkozni, és a tanulást sem hanyagolja el. Akkor hát mi olyan különös az új fiúban? Kiderül a könyvből! Kertész Erzsi regénye, a gyerekirodalomban éppen csak felfedezett műfaj, az úgynevezett problémaorientált gyerekkönyvek sorába tartozik. Ezek a könyvek egy jól meghatározott, pontosan körvonalazható problémát mutatnak be, ez többnyire a gyerekek mindennapjaiban hangsúlyozottan van jelen ebben a könyvben az önelfogadás, a másoknak való megfelelési kényszer feloldása. A szöveg tartalmában és terjedelmében is a 6-10 éves korosztály számára a legideálisabb önálló olvasásra, de közös családi olvasásra vagy iskolai feldolgozásra is. Metzing Eszter illusztrációival a szöveg még közelebb kerül gyerekek világához: az ismerősségükben kedves figurák a ráismerés, a mintakövetés lehetőségét erősítik: minden gyerek király.
NEM mese – Erzsébet Kertész
Nemet mondani tudni kell! Ja, az könnyű? Néha igen! Néha nagyon nem. És amúgy is, nem csak egyféle nem van. Hallottatok már például a cincogó nemről? Vagy a lerepül a hajad nemről? Esetleg a kerek perec nemről? Hát a köszönöm, nemről? Ezekről, és még sok-sok féle nemről szól Kertész Erzsi író-pszichológus új könyve, na és persze arról, hogy merjünk nemet mondani. A Kasza Julianna által illusztrált mesekönyv a 2015-ös Arany?vac?kor gyerekkönyves pályázaton elnyerte a zsűri 2. díját és a Pagony különdíját. Kasza Julianna rajzaival Korosztály: 5-8 év
A feltaláló – Most én olvasok! 1. szint – Erzsébet Kertész
A Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar "olvasni tanulok"- sorozatot építünk. A Pagony legkiválóbb szerzői írnak a sorozatban: Berg Judit, Finy Petra, Gévai Csilla és Igaz Dóra után most Kertész Erzsi folytatja a sort Fecó történetével. Fecó amióta csak az eszét tudja, feltaláló akart lenni. A magától játszó zongora és a mindig kapuba guruló focilabda után végre kialakítja a műhelyét, és egy komolyabb találmányon kezdi törni a fejét. El is készül a repülő cipő, csakhogy ez már olyan okos szerkezet, hogy néha magától is szárnyra kel. Ebből aztán nagy kalamajka lesz...
Göröngyös úti iskola – Lássatok csodát! – Erzsébet Kertész
A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami. Most éppen Arika, egy másodikos kislány kerül az események középpontjába. Azt állítja, hogy a dúsgazdag svájci rokonai egy vidámparkszerű kastélyban élnek. Nyáron meglátogatja őket, és magával vihet még valakit. De ki legyen az? Az osztályban hatalmas versengés indul Arika barátságáért. Vajon igaz-e a csodás svájci történet, vagy csak a kislány regényes képzeletének a műve? Kiderül a könyvből! Kertész Erzsi regénye, a gyerekirodalomban éppen csak felfedezett műfaj, az úgynevezett problémaorientált gyerekkönyvek sorába tartozik. Ezek a könyvek egy jól meghatározott, pontosan körvonalazható problémát mutatnak be, ez többnyire a gyerekek mindennapjaiban hangsúlyozottan van jelen. A környezet csodálatának, elismerésének megnyerése sokszor csak nagyotmondás által valósítható meg - azaz, a könyvben megfogalmazódó kérdés: mi az ára a népszerűségnek? A szöveg tartalmában és terjedelmében is a 6-10 éves korosztály számára a legideálisabb önálló olvasásra, de közös családi olvasásra vagy iskolai feldolgozásra is. Metzing Eszter illusztrációival a szöveg még közelebb kerül gyerekek világához: az ismerősségükben kedves figurák a ráismerés, a mintakövetés lehetőségét erősítik: minden gyerek király.
Elizabeth – Erzsébet Kertész
"Elizabethnek gyermekkori lovaglásai villannak fel emlékezetében, s boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..." A sápadt, sötét hajú lány, akit súlyos betegsége az ágyhoz köt, valóban a londoni Wimpole Street foglya - s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda... Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finomhangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barrett-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.
Csipkebolt Brüsszelben – Erzsébet Kertész
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye, melyben a kor a más kiemelkedő személyiségei - Wesselényi, Pulszky, Jókainé, Kossuth Zsuzsa - is fontos szerepet játszanak.
Titkos házasság – Erzsébet Kertész
"Ezzel a lánnyal még sok bajunk lesz! Nemcsak önfejű, hanem makacs is. Ha ez egyszer valakibe beleszeret, s mi azt nem helyeseljük, nehéz lesz róla lebeszélni." Mauksné tekintetes asszony jól ismerte a lányát, és megsejtette a jövőt. De arra még ő sem gondolhatott, hogy a tizenkilenc éves Ilonka, aki addig a szülői ház védett kényelmében nőtt fel, aki hírből sem ismerte a szegénységet, a nélkülözést, a nyomort, mindent felad a szerelméért. S csaknem az életével fizet azért, mert egy vagyontalan pályakezdő íróval, Mikszáth Kálmánnal kötötte össze a sorsát. A különös házasság romantikus fordulatokban gazdag történetét Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona visszaemlékezései és levelezése alapján gazdagította regénnyé Kertész Erzsébet.
Az első Gertrudis – Erzsébet Kertész
A "Bánk bán" 1833. február 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. A méltatlan mellőzés soha nem gyógyuló sebet ütött a kemény természetű, büszke színésznő lelkén: hiába hívták vissza később, "nem akart hold lenni ott, ahol egykor nap volt". Kertész Erzsébet regénye nemcsak hősnőjének megrendítő, titkokkal terhes sorsát kíséri végig, hanem részletes, eleven tablót fest a reformkori színészvilágról is.
Harriett regénye – Erzsébet Kertész
Törékeny kicsi asszony volt, hat gyermek édesanyja, aki megírt egy könyvet, amely megváltoztatta a világot. A "Tamás bátya kunyhója" politikai vihart kavart az Egyesült Államokban, szerzője, Harriet Beecher-Stowe vidéki háziasszonyból Amerika leghíresebb írónője lett. Pedig soha nem volt politikus alkat, csak érző szívű ember, aki bűnnek tartotta a rabszolgaságot. És soha nem látta be, hogy a rabszolgakérdést békés eszközökkel nem lehet megoldani. Az életéről, a vele való beszélgetések nyomán készül a naplóregény, Harriet regénye. Harriet Willard újságírónő azon a napon született, 1852. március 20-án, amikor a "Tamás bátya kunyhója" megjelent, s nevét is az írónő iránti tiszteletből kapta. Két Harriet története fonódik tehát egybe Kertész Erzsébet művében.