Zobrazených 1–24 z 45 výsledkov

Féltékenyek – Sándor Márai

13.54 
Valamikor ez volt a világ közepe. A Zendülők című regény folytatásáról, a Garrenek műve-sorozat második kötetéről így írt Márai 1940-ben: Tizennyolc éves voltam, mikor elkerültem szülővárosomból, s a vonaton, mely éjszaka vitt Prágán át Lipcse felé, úgy éreztem, egyszer regényt írok a Városról, melyet elfoglaltak az Idegenek, s a Város és egy család egyfajta kultúrával tud csak védekezni a barbár hódítók ellen. S tizenhét esztendő múltán csakugyan nem lehetett már halogatni a Féltékenyeket, megírtam ezt a könyvet, s ugyanakkor tudtam, hogy a Garrenekkel még dolgom lesz az életben, ha élek, tíz vagy húsz esztendő múltán, amikor ők is öregedtek és változtak, az élmény törvénye szerint. Az Apa, a Város és a Garren család regénye a múltat és az író számára oly fontos légkört idézi meg. Élhető-e a jelen a múlt nélkül, és van-e jövő egy színfalakkal teli, gyökértelen világban? A második részben, Az Idegenekben a Garren család története az Apa halálával és a Város idegenek kezére kerülésével folytatódik, s halad a felbomlás felé. A kötet az 1937-es kiadás alapján a Féltékenyek és Az Idegenek című művet adja közre.

A szegények iskolája – Hangoskönyv (MP3) – Sándor Márai

17.54 
Márai Sándor klasszikus írását Fesztbaum Béla előadásában hallgathatjuk meg. A teljes szöveg: 5 óra.

Titis Az igazi – Hangoskönyv (CD) – Első rész

14.58 
Variáció a szerelmi háromszög témára. A Hölgy meséli házassága történetét régen látott gyerekkori barátnőjének, három évvel válása után. Meglepő fordulatok teszik érdekessé az eseménysort, melynek végén a hölgy arra a következtetésre jut, hogy kár keresni, olyan, hogy ... Folytatás ›› az "Igazi" nem létezik. Mit gondol Márai a férfi-nő kapcsolatról? Milyennek képzeli a nők gondolkodását, világhoz, élethez, szerelemhez való viszonyát? Tud-e igazán "női fejjel" gondolkodni? Mindezt ki-ki leszűrheti a maga számára, ha végighallgatja a hangoskönyvet. Györgyi Anna csodás, nőies előadása minden esetre megkönnyíti az író dolgát.# A Második részben majd az Úr szemszögéből is megismerhetjük a történetet. Teljes idő: 5 óra Teljes szöveg: 296 perc játékidő A(z) Az igazi - Hangoskönyv - Első rész (Hangoskönyv) szerzője Márai Sándor.

Fedőneve: Ulysses I. – Sándor Márai

13.76 
Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja. E sorokat először 1951 októberében gépelték le és mondták be a Szabad Európa Rádió stúdiójában, ... Folytatás ›› Münchenben. Márai az évek során több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban az Ulysses-sorozaté volt a főszerep. Hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben tervbe vette jegyzeteinek kötetbe rendezését, de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitó darabja, melyben a közéleti és politikai író Márai Sándort ismerhetjük meg. A berlini légihíd szimbolikája. Az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága. A Rákosi-éra gunyoros arca és a bolsevista hatalomgyakorlás. Nyugat-Európa és a vasfüggöny. Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás. Kultúra és szellemtörténet. Irodalom kalodában. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. "Hallgassuk" őt érdeklődéssel, "nyitott füllel"! A(z) Fedőneve: Ulysses I. (Könyv) szerzője Márai Sándor.

Hosťovanie v BOLZANE – Sándor Márai

9.50 
Voľne spracovaný príbeh známy z Pamätí Giacoma Casanovu – dobrodružstvo, aké čakalo na vychýreného zvodcu po úteku z olovených komôr benátskych. V tomto príbehu sa autor pokúša nahliadnuť do vnútorných pochodov presláveného milovníka, ktorý postupom rokov ako bezzubý lev stojí zoči-voči otázke zmyslu lásky v živote človeka. Je láska vzácna životná hodnota, alebo len hra medzi dvoma pohlaviami? V čom spočíva jej skutočná cena? Nie je láska len chiméra, ktorá ohrozuje slobodu jedinca?„V tvári a povahových črtách môjho hrdinu čitateľ zaiste spoznáva Giacoma Casanovu, slávneho dobrodruha 18. storočia... Na svoju obranu dodávam, že z jeho životného príbehu ma nezaujíma románový príbeh, ale románový charakter. Preto som si z jeho povestných Pamätí vypožičal len dátum a okolnosti jeho úteku. Všetko ostatné, čo čitateľ v románe nájde, je rozprávka a výmysel“ – napísal autor. Na pozadí búrlivých dobrodružstiev a istého nevysporiadaného a neustále sa vracajúceho zážitku zobrazuje „prírodopis“ lásky, podstatu vzťahu medzi mužom a ženou.

Posila – Sándor Márai

8.55 
V roku 1598, keď je svätá inkvizícia považovaná za bežnú súčasť života, vydáva sa istý španielsky karmelitán – sám aktívny inkvizítor – s viacerými spolupútnikmi do Ríma, aby na vlastné oči videl toho Jediného, kto má právo „zväzovať“ a „rozväzovať“. Okrem toho má tajné poslanie: preskúmať metódy talianskych dominikánov. Po sto rokoch sa totiž v Španieloch začali prebúdzať pochybnosti, prečo sa stále nepodarilo zničiť všetkých kacírov? Prečo sa ešte vždy nájdu tvrdohlavci, ktorých k obráteniu nedokáže priviesť ani kruté mučenie? A prečo, naopak, začínajú inkvizítori čoraz viac pochybovať o úprimnom úmysle obrátených? V Ríme si môže rehoľník všetko poobzerať a vypočuť, navyše má za úlohu posilňovať mučených, aby sa predčasne nezlomili, a nevyhli sa tak pozemskému utrpeniu. Ale môže vari násilie a mučenie zlomiť to, čím je sám človek? Skúsenosťami podkutý rehoľník odpovedá nasledovne: „Obávam sa, že človek si chce svoju ľudskú podstatu vydobýjať vlastnou vôľou. A čo bude potom s nami, chudobnými a horlivými inkvizítormi?“

Titis Egy polgár vallomásai – Hangoskönyv MP3

16.93 
Az író legjelentősebb alkotásában - a két világháború közötti magyar irodalom egyik remekművében - egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, s egy életformához: az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall, gyermekévei tájaira, a Felvidékre, ifjúkori ... Folytatás ›› élményeinek színhelyeire: Berlinbe, Párizsba, Velencébe kalauzolja el olvasóit. "S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében... láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát... kaphattam-e sokkal többet az élettől?" A népszerű mű, most hangoskönyv formájában jelent meg.

Kossuth Kiadó Halotti beszéd – Válogatott versek – Hangoskönyv (CD)

6.75 
A CD tartalma: -Monológ -Mint a hal vagy a néger -Harminc -Cassovia -Apa -Senecával -Luminál -Kíváncsian várom a keselyűt -Szemet szemért, fogat fogért -Idegen szerető -Hősköltemény a fehér egerekről -Berlini ballada -Bécsi vers -Ujjgyakorlat -Egy úrleány emlékkönyvébe -Himnusz -Halotti beszéd -Jobb karján kötél -Mennyből az angyal -Manhattani szonettek -...öregen, őszen... -Hol vagyok Teljes idő: 61 perc.

Vzbúrenci – Sándor Márai

10.45 
Vojna už trvá dlho a je ďaleko od mesta, ale potichu zabíja aj tak. Najmä charaktery dospelých. Otcovia sú buď na fronte, alebo sa z neho vracajú nalomení, matky trpia chorobami, samotou, alebo umreli. Štyria maturanti sa búria proti prechodu medzi týchto ľudí, ktorý ich čaká. Po skončení školy majú pred sebou jedinú cestu - odvedú ich na vojnu. A oni predsa majú iné problémy, chcú zistiť, ako funguje sloboda, čo je priateľstvo, a hoci sa chvália ľúbostnými pletkami, ešte vôbec netušia, čo je láska. Robia vylomeniny, akoby donekonečna skúšali, či nad nimi je stále ochranná ruka detstva, či sa im ešte vždy nič nemôže stať. Výhody, ktoré si z dospelého sveta privlastňujú najprv pri tajných dobrodružstvách a potom, keď zložia maturitnú skúšku, už legálne, im neprinášajú radosť - a napokon sa dohodnú, že všetko musí zostať, ako bolo "predtým". Ibaže čo ak už ochrannej ruky niet?

Rozvod v Budíne – Sándor Márai

8.55 
Mladý perspektívny sudca žije s manželkou a deťmi v jednej z budínskych štvrtí a zodpovedne vykonáva profesiu, ktorá sa v tejto rodine dedí z pokolenia na pokolenie. Jeho vcelku pokojný život váženého mešťana raz v noci naruší nečakaná návšteva, ktorá prebudí k životu zdanlivo zabudnuté spomienky a vyplaví na povrch starostlivo ukrývané tajomstvá. Na pozadí dramatických zvratov sa formuje príbeh, v ktorom Sándor Márai brilantne vykresľuje vnútornú psychológiu postáv, atmosféru dobovej Budapešti i kultúrno-politické zmeny a ich vplyv na jednotlivca a spoločnosť. V novom, prekvapujúcom literárnom podaní ožívajú elementárne motívy, odnepamäti prítomné v ľudských životoch: láska, vášeň, žiarlivosť, sklamanie, priateľstvo, smrť...

Čutora – Sándor Márai

8.55 
Sneží, sú Vianoce, desať rokov po veľkej vojne a pán daruje panej pod stromček psa. Čutoru. V tej chvíli zrejme ani jeden z nich netuší, ako toto rozhodnutie ovplyvní život celej rodiny a akú nezmazateľnú stopu v jej členoch zanechá. Na prvý pohľad sa môže zdať, že napísať knihu o psovi nie je až také zložité. Opak je pravdou. Za zdanlivou jednoduchosťou sa totiž ukrýva nevšedný príbeh, vypovedajúci nielen o vzťahu človeka a zvieraťa, ale aj o atmosfére starého Budína a živote jeho obyvateľov, o mnohorakých tvárach dobového meštianstva... Ak k tomu prirátame Máraiho podmanivý rozprávačský talent, nadčasový jazyk a vycibrený zmysel pre humor a iróniu, čitateľský zážitok je zaručený. Tak teda: „Čitateľ, pozor! Nasleduje príbeh o psovi.“

Zem, zem!… – Sándor Márai

13.30 
Chceli, aby som sa dobrovoľne vykastroval a potom sa ako spievajúci eunuch zaradil do zboru kastrovanej literatúry... Čo ma čaká, ak tu zostanem? Stane sa zo mňa trpená a žalostná figúrka, ktorej podhodia almužnu. (Alebo koláč z milosti, čo je ešte horšie.) Netreba vstúpiť do Strany, kdeže... stačí zastretým hlasom vysloviť sebakritiku, priznať, že som sa mýlil, keď som sa narodil a potom som sa stal taký, aký som... Román Zem, zem!... (Föld, föld!...) patrí medzi Máraiho memoárové diela. Autor sa v ňom definitívne a dramatickým spôsobom lúči so svojou domovinou. Táto rozlúčka je však jedným dychom aj rozlúčkou s celou západnou civilizáciou. Tón diela je melancho lický a skeptický. Márai v ňom vlastne prehodnocuje celé dvadsiate storočie: márnotratnosť maďarskej šľachty, neprezieravosť a nadutosť predtrianonských maďarských politikov, hystériu a bezradnosť parížskych avantgárd, frustráciu z prvej svetovej voj ny. Márai sa tu lúči so svetom svojho detstva, svojej mladosti, s tzv. starým svetom, svetom starých poriadkov, kde bolo všetko na svojom mieste a kde ešte vládla úcta. V románe však od začiatku dominuje podrobný opis útrap spôsobených príchodom Červ enej armády do Maďarska. Je to akoby dovŕšenie apokalyptického údelu strednej Európy. V poslednej časti knihy sa Márai lúči aj so vzdelanosťou Západu: ako keby už neveril, že sa kultúra môže spamätať a vrátiť sa k svojej niekdajšej vznešenosti. Už nevidí rozdiel medzi bezduchosťou komunistickej mašinérie a bezduchosťou kapitalistickéh o kolobehu meniaceho všetko na tovar.

Krv svätého Januária – Sándor Márai

9.50 
Život chudobných obyvateľov Posillipa – rybárov, obuvníkov, stánkových predavačov – sa do istej miery mení koncom štyridsiatych rokov minulého storočia, keď tam prichádzajú emigranti z východnej Európy. Všetci sú zaujatí istým tajomným starším párom, „učeným pánom“ a jeho spoločníčkou. Naokolo sa rýchlo roznesie správa, že tento cudzinec chce spasiť svet. Chudobní Taliani, ktorých na jednej strane pokúšajú komunisti, na druhej cirkev, sa s veľkou nádejou obracajú na „učeného pána“, lebo sú presvedčení, že vykoná zázrak a zariadi, aby mali lepší život... „Oficiálny zázrak sa v Neapoli konal každý rok v prvú májovú sobotu, vo večerných hodinách. Potom sa ešte raz konal zázrak devätnásteho septembra a šestnásteho decembra, od deviatej do desiatej ráno. V tom čase začala v dóme, v relikviári, kypieť krv svätého Januária, a v Pozzuoli, na pútnickom mieste, kde vo svätyni uchovávali niekoľko kvapiek svätcovej krvi. O oficiálnom zázraku sa noviny zmieňovali každý rok. Takisto však evidovali aj iné, neoficiálne prípady divých zázrakov. Emigrácia sa vnímala ako zázrak, ale také zázraky sa nestávali často. Každú nedeľu niekto vyhral na športe, na sazke, a aj to bolo čosi zázračné, z viacerých hľadísk. Raz jedna starena v Piemonte vyhrala sedemdesiat miliónov lír, stratila však tiket, a peniaze nemohla prevziať. Aj to bol zázrak, ale prekliaty, nevydarený zázrak. Verili, že zázrak nestačí zažiť. Na zázrak treba mať aj dôvtip, bolo treba byť v strehu, keď sa v ovzduší vznášal pach zázraku, na zázrak bolo treba mať čuch, sluch a ostré oči.“

Régi Kassa, álom… – Sándor Márai

12.75 
Márai Sándor és Kassa neve örökre összeforrt életében és halála után is. A "kassai polgár" egyértelműen őt azonosítja mindenki számára és összefoglalja az író életének két fontos sarkpontját. "Kirakni rajzod, Régi Kassa, álom" - írta "Cassovia" című versében s maga is ezt tette évtizedeken keresztül: szülővárosában nőtt fel, itt tanul a premontreieknél, az egyik helyi lapban jelennek meg első írásai. Felnőttként ide jár vissza az eltűnt-elveszett gyermekkort keresni, s művek sorában megalkotja a légkört és családot körülölelő Kassa-mítoszt, mely nélkül aligha érthető a Márai-életmű. Kötetünk a "Budán lakni világnézet" párdarabja, "előzménye", egy hosszabb tanulmányban és tízfejezetnyi műrészletben tárja fel író és szülőhely kapcsolatát, s az ehhez társított fotók felidézik a mai olvasó számára is a Máraiálomvilágban élő Kassát.

Bejbi alebo Prvá Láska – Sándor Márai

8.55 
Máraiho román Bejbi alebo prvá láska vyšiel po prv raz v roku 1928. Po zbierkach poézie a publicistiky to bol prvý román, ktorý zaznamenal výrazný úspech. Napísal ho ešte ako mladý autor na začiatku svojej nesmierne bohatej tvorby. Denník starnúceho, osamelého, citovo umŕtveného profesora latinčiny, ktorý sa zamiluje do svojej žiačky a tento emotívny šok ho doslova pripraví o rozum, pôsobí ako experiment mladého autora vysporiadať sa s nezažitou témou. Hoci je príbeh románu umiestnený do fiktívneho prostredia, obzvlášť zaujímavé sú pre slovenského čitateľa i slovenské reálie v texte.Príbeh sa odohráva sčasti v Tatrách, ale i v rôznych mestách na Slovensku. Bejbi alebo prvá láska patrí k autorovým románom, ktoré nemožno obísť pri komplexnom pohľade na jeho dnes už svetoznáme dielo.

Krv svätého Januária – Sándor Márai

9.50 
Život chudobných obyvateľov Posillipa – rybárov, obuvníkov, stánkových predavačov – sa do istej miery mení koncom štyridsiatych rokov minulého storočia, keď tam prichádzajú emigranti z východnej Európy. Všetci sú zaujatí istým tajomným starším párom, „učeným pánom“ a jeho spoločníčkou. Naokolo sa rýchlo roznesie správa, že tento cudzinec chce spasiť svet. Chudobní Taliani, ktorých na jednej strane pokúšajú komunisti, na druhej cirkev, sa s veľkou nádejou obracajú na „učeného pána“, lebo sú presvedčení, že vykoná zázrak a zariadi, aby mali lepší život...

Výber z publicistiky – Sándor Márai

14.25 
Sándor Márai sa stal korešpondentom Frankfurter Zeitung und Handelsblatt už vo veku 19 rokov. V najlepších časoch sa tieto noviny vyrovnali v popularite dnešným The New York Times. Bol dopisovateľom týchto novín z takých miest ako Londýn, Paríž, Jeruzalem či Káhira. Písal tiež pre Kassai Napló a Kassai Újság. Výber z publicistiky zahŕňa články reagujúce na dobové súvislosti v najplodnejších rokoch Máraiovej žurnalistickej kariéry.

A teljes napló – Sándor Márai

16.96 
A Márai-napló tizenhatodik kötete újabb négy évet mutat be az író életéből, gondolataiból. Ezúttal is a minden iránt érdeklődő intellektus nyilvánul meg a lapokon: a könyvolvasó, a Pasolini-filmet néző és bíráló, a körülötte lévő világ örömteli híreit és vadhajtásait egyaránt megfigyelő és kommentáló íróé. Témáját illetően ebből is adódik a kötet enciklopédikus jellege. Természetesen beavatást nyerhetünk saját művei munkanaplójába is (Föld, föld!..., A delfin visszanézett) s ezek is jól érzékeltetik: Márai salernói évei (az öregedés visszahúzó, állandó alaptémája ellenére is) a legpezsgőbbek közé tartozik. Ezzel együtt egy civilizáció haldoklásának diáriuma is e kötet: Szilveszter éjjel a televízió táncos-öklendező műsort közvetített, és ez a vonagló, rángatózó, nyívó és állatbőgésre emlékeztető produkció tökéletesen kifejezte azt a színvonalat, ahová lesüllyedt egy civilizáció. De mit tehet egy hagyományokhoz ragaszkodó, napirend szerint élő és alkotó művész?

Titis Judit… és az utóhang – Hangoskönyv (MP3)

15.27 
"Talán azt reméltük, hogy most már itt az ideje valamilyen nagy rendetlenségnek, amikor minden így marad, rendetlenül, az idők végezetéig. És nem lesz rendőr és vitrin, nem lesz sintér és kezét csókolom, nem lesz enyém-tiéd és holtomiglan-holtodiglan. Mi lesz? ...A nagy ricsaj, az égre bőgő semmi, amiben csak úgy sétálgat az emberiség, lángost majszol, szökik a romeltakarítás elől, felrúg mindent, ami eddig lakás volt, kapcsolat és szokás?... De erről nem mert beszélni senki." Az Igazi két részében a feleség és a férj szemszögéből már megismerhettük a szerelmi háromszög történetét. Judit, a harmadik rész, ezt a történetet már néhány évvel a háború után, Rómában meséli egy szintén Magyarországról elszármazott kétes múltú dobosnak, aktuális partnerének. Megismerjük az elbeszélésből a cselédlány, majd a cselédlányból lett "méltósága" életét, házassága és válása történetét. Eközben nagyszerű korrajz bontakozik ki előttünk: az ostrom, és az ostrom utáni Budapest, egy szemtanú élményeivel. Az Utóhangban a dobos mesél. Judit halála után, Amerikában emlékszik vissza emigrálását megelőző életére, Judit történetére, és frissen érkezett barátjának leckét ad az amerikai emigráns lét főbb tudnivalóiból. Változatos történet, olyan történelmi háttérrel, amit érdemes és tanulságos megismerni. Kútvölgyi Erzsébet és László Zsolt remek előadása közel hozza a kor hangulatát a mai hallgatóhoz. Teljes szöveg: 476 perc játékidő. A(z) Judit... és az utóhang - Hangoskönyv (MP3) (Hangoskönyv) szerzője Márai Sándor.

Sértődöttek – Sándor Márai

13.54 
A Sértődöttek az európai lélek legméltóbb felelete és visszahatása az elmúlt két évtizedre, s egyúttal Márai életművének legkiemelkedőbb alkotása - írták 1947-ben Márai kiadás előtt álló, Sértődöttek című regénytrilógiájáról. Maga az író is fontosnak tartja regényét, ezért jegyzi meg 1946-os naplójában: "Ez a kötet mindent elmond, amit akkor mondani akartam. Nem tehetek hozzá semmit; igaz, ha ez a könyv egyszer véget ér számomra, nagyon nehéz lesz még írni, másról írni." Garren Péter alakja jól mintázza a kialakuló diktatúra hatását az igazi írókra: a tömeg betört az irodalomba és elkezdődött a műkedvelők forradalma, az igazi írók számára csak e lázadás sértődött szemlélése maradt. A Trilógia Márai egyik utolsó, Magyarországon megjelent könyveit jelenti, amely nem véletlenül váltotta ki a korabeli kritika heves támadását: az idehaza kialakuló új világrendben az igazi író már csak egy egyszemélyes osztálynak tekintett, megtűrt ellenálló, mert nem visszhangozza az éppen aktuálisan uralkodó hang eszméit. A legszemélyesebb régiókat is veszélyeztető hang minden eddig megszületett alkotásra is veszélyes. Van-e kiút ebből, vagy az egyetlen erkölcsös válasz az emigráció? A Garrenek művének utolsó kötete magyarázat és lezárás. A megszállott próféta hangja elindított egy folyamatot, amelynek az lesz a következménye, hogy minden önmagára valamit adó személyiség belső emigrációba kényszerül. Eljárt az idő mindazok felett, akik egy műveltséget vagy a művészetet akarják az új világban képviselni, ezért (a szabadon hallgatás esélye nélkül) nem marad más lehetőség, mint a külső vagy belső emigráció. "A műveltség meghalt, a nihil él" - írja művében Márai, és a regény sorai mögött felsejlik a háború vége utáni Magyarország politikája és irodalompolitikája mellett az író "ítélete" is: a kitartó munkával felépített és gondosan őrzött polgári világrend szétesett, egy gazdag és fényes korszak véget ért.

Párizsi vasárnapok – Sándor Márai

11.88 
Párizsba nem akkor érkezik meg az ember, mikor leszáll az állomáson, sem pedig, mikor megfájdul nyaka a Louvre-ban, s beáll szemei mögött az a megalázó képtárémelygés, mely a civilizáció egyik legutálatosabb kísérő tünete. Egy kissé megérkezik, mikor rágyújt az első cigarettára. Mikor először megy néhány lépést egy nő után. Mikor a pincér először teszi egy vendéglőben eléje az étlapot. Márai Sándort élethosszig tartó, ellentmondásos kapcsolat fűzte Párizshoz. Fiatalkorában öt évet élt itt, majd többször is visszatért a francia fővárosba. Nagy hatással volt rá a város szellemisége, ugyanakkor kritikusan figyelte, hogy minden nyitottsága ellenére sem fogadja be az idegeneket. Itt vált újságíróvá; Párizs cikkeket, majd regényeket inspirált. Könyvünkben ezekből a hol szeretetteljes, hol aggódó vagy éppen ostorozó és kiábrándult hangú szövegekből válogattunk.

Erdélyi emlék – Sándor Márai

11.88 
Már hajnalodik, mikor a különvonat, mely államférfiakat, politikusokat és újságírókat visz a kolozsvári ünnepre, megáll a történelmi Erdély területén, hogy - Nagyvárad után először - megpihenjen, mielőtt nekivág az útnak, mely néhány óra múltán elvezeti Erdély fővárosába. Kolozsvárra utazunk, s mintha csak e hajnali pillanatban érzékelnők teljesen és először ennek az útnak valóságát. Márai először 1940-ben utazik Erdélybe, rögtön a második bécsi döntést követő napokban. Élete során kevés esemény hozza ki belőle olyan szemmel láthatóan az érzelmeket, mint Erdély visszatérése. Mindez nem pusztán a felemás igazságtételnek köszönhető, hanem a felfedezés feletti örömnek is. Különösen igaz ez "székely" körútjaira, amikor csak hírből, könyvből ismert tájakat látogat végig, és vonzó szellemiséggel, élő és elhunyt alkotók életművével találkozik.

A teljes napló 1978-1981 – Sándor Márai

16.96 
Márai Sándor naplóinak XVII. kötete az 1978-1981-es időszakot öleli fel, amelyet ideiglenesség, átmenetiség, állandó úton levés határozott meg: Amerikából Európába, Salernóba, és onnan vissza; helyet, utolsó otthonukat keresték feleségével. Európa ekkor már csak "idegen ismerősség" számára, Amerika jelenti az "ismerős idegenséget", az óceán, a tágasság, a "nagyvilági táj" perspektíváját, végül San Diego lesz fizikailag beszűkülő életük színtere. Legotthonosabban azonban, ahogy többször is lejegyzi, a repülőúton érzi magát, kontinensek, óceánok fölött, eltávolodva mindentől. Az elmúlásról, a betegségekről tárgyilagos, sőt időnként szarkasztikus hangon beszél, ugyanolyan távolságtartással, mint ahogy a világpolitikai híreket és - bármennyire elbűvöli is - a technikai, tudományos vívmányokat rögzíti. A másik tér, amelyben élete zajlik, a szimbolikus otthon: az irodalom, az őt körülvevő könyvek biztonságosabb tere. A napló jelentős részében olvasmányait elemzi, ahogy a korábbi kötetekben is. És persze tovább boncolgatja Magyarországhoz való ambivalens viszonyát is.

Kossuth Kiadó Hallgatni akartam – Hangoskönyv

10.15 
Hallgatni akartam. De aztán megszólított az idő, és megtudtam, hogy nem lehet hallgatni. Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel a tíz évben, amelynek kezdetét az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschluss-nak napja jelenti. Azon a napon omlott össze sok minden, ami a régi Európából megmaradt. Ebben a tíz évben megszűnt egy életforma és egy műveltség.... Az a humanista gondolatvilág, melynek szellemében nevelkedtem, melynek műveltségében és életformájában éltem, melynek szellemi és erkölcsi örökségét magaménak éreztem, és soha megtagadni nem tudom: a totalitárius rendszerek szóvivőinek szemében az ősellenség. A humanista-polgári szellemiség az a céltábla, amelyre gyakorlatozás közben minden újkori ideológia suhancai leadják a Párt által kezükbe nyomott géppisztolyból sortüzeiket.