Péter Nemeshegyi
A szeretet útja – Péter Nemeshegyi
Amikor a másik emberrel igazán önzetlen szeretetben találkozunk, akkor találkozunk a végső valósággal, akkor találkozunk Istennel. Amikor önmagunkból, énünk rabságából megmenekülünk, és az Istennel való teljes, örömteli egységbe belelendülünk, akkor leszünk igazán emberek. Tehát mindennek van értelme! A történelem drámája végül teljes harmóniában fog beletorkollni a szent-háromságos Isten szeretetközösségébe. Nagyon szép, amit Hatano Szeiicsi japán keresztény vallásbölcselő mond: "Az örökkévalóság a szeretet ideje". Isten hűségesen szeret, ezért nem leszek semmivé, ezért marad meg a szeretet és annak alkotása. A szeretet az agapé - ahogy Pál írja görögül - mindent fölülmúló ÚT. És nekünk út kell, mert el akarunk jutni Istenhez! Istentől Istenhez tart egész életünk, és kell út, amely oda elvezet. Pál mély meggyőződése szerint ez nem más, mint a szeretet útja.
Fecskeszemmel – Tanulmányok – Péter Nemeshegyi,János Bördös
Mi minden kell, hogy legyen a kis fecske agyában, szemében, szívében! Ott van benne a messze Afrika, ott van benne a párja, ott vannak benne a fiókák, ott vannak benne a röpdöső rovarok, minden-minden abban a kis fecskefejben! És láthatóan örülnek életüknek. Mindig van dolguk. Mindig készülnek valamire. És, ahogy Jézus mondta, a jó Isten eteti őket. E kötet cikkeinél is talán az a közös vonás, hogy nem a földhöz tapadt perspektívával íródtak, hanem, hogy úgy mondjam, fecskeszemmel nézik a világot. Így többet lehet látni, és jobban lehet látni az Isten szépnek teremtett világát.
Istenkereső ember, emberkereső Isten – Péter Nemeshegyi
Az athéni Areioszpagoszon mondta Szent Pál apostol csaknem kétezer évvel ezelőtt: „Isten szabta meg az emberek tartózkodásának meghatározott idejét és határait, hogy keressék Istent, hátha megérzik őt és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,27-28). Ezt a soha véget nem érő keresést szeretné folytatni ez a könyv. Az ember, mint állandóan kérdező élőlény, elkerülhetetlenül eljut a végső kérdés feltevéséhez. Az emberi szellem négy működési területe, a szépség (esztétika), az igazság (tudomány), a jóság (etika) és a transzcendens valóságra való nyitottság (vallás) különbözőképpen, de mind ugyanannak a végső titoknak a hordózói: bennük „jelenti magát” a felfoghatatlan Isten. Az emberi istenkeresés történetének néhány kimagasló mozzanatát elemzi ez a könyv, hogy végül rátérjen Isten önkinyilatkoztatásának történetére. Hiszen a Biblia istenképe is fejlődött és alakult az évszázadok során. A primitív vonások fokozatosan eltűntek, és Jézusban végérvényesen és véglegesen feltárta önmagát az egyértelműen jó Isten. Az irgalmas, emberszerető és embereket „kereső” Isten. Csodás konvergencia látható tehát az emberiség hosszú történetében megmutatkozó istenkeresés és az isteni önkinyilatkoztatás csúcspontja, a jézusi evangélium között. Jézus által már nemcsak beszélhetünk Istenről, hanem szólhatunk is Istenhez, és Atyának szólíthatjuk őt.
A szeretet útja – Péter Nemeshegyi
Amikor a másik emberrel igazán önzetlen szeretetben találkozunk, akkor találkozunk a végső valósággal, akkor találkozunk Istennel. Amikor önmagunkból, énünk rabságából megmenekülünk, és az Istennel való teljes, örömteli egységbe belelendülünk, akkor leszünk igazán emberek. Tehát mindennek van értelme! A történelem drámája végül teljes harmóniában fog beletorkollni a szent-háromságos Isten szeretetközösségébe. Nagyon szép, amit Hatano Szeiicsi japán keresztény vallásbölcselő mond: "Az örökkévalóság a szeretet ideje". Isten hűségesen szeret, ezért nem leszek semmivé, ezért marad meg a szeretet és annak alkotása. A szeretet az agapé - ahogy Pál írja görögül - mindent fölülmúló ÚT. És nekünk út kell, mert el akarunk jutni Istenhez! Istentől Istenhez tart egész életünk, és kell út, amely oda elvezet. Pál mély meggyőződése szerint ez nem más, mint a szeretet útja.
Fecskeszemmel – Tanulmányok – Péter Nemeshegyi,János Bördös
Mi minden kell, hogy legyen a kis fecske agyában, szemében, szívében! Ott van benne a messze Afrika, ott van benne a párja, ott vannak benne a fiókák, ott vannak benne a röpdöső rovarok, minden-minden abban a kis fecskefejben! És láthatóan örülnek életüknek. Mindig van dolguk. Mindig készülnek valamire. És, ahogy Jézus mondta, a jó Isten eteti őket. E kötet cikkeinél is talán az a közös vonás, hogy nem a földhöz tapadt perspektívával íródtak, hanem, hogy úgy mondjam, fecskeszemmel nézik a világot. Így többet lehet látni, és jobban lehet látni az Isten szépnek teremtett világát.