Fejtóny, rozhovory, reportáže
Počúvať je zadarmo – Dušan Dušek
Počúvať i rozprávať je zadarmo. A keď k tomu v rozhovore medzi ľuďmi robí prosredníka čosi ako porozumenie, je to navyše činnosť aj veľmi príjemná. Nielen tí, čo sa spolu rozprávajú, ale aj náhodní okoloidúci si môžu z takého rozhovoru ukradnúť čosi pre seba - stačí zachytiť pár slov, útržok peknej vety a aj chmúrny deň je hneď o čosi krajší. Dušan Dušek za tých 49 rokov, čo je v službách literatúry poskytol už veľa rozhovorov. Nielen priatelia, ale aj novinári s ním vždy znova a znova radi zasadnú k stolu a pustia sa do debaty. Niet sa čo čudovať - rozhovory s ním nikdy nie sú podaromnici zmárneným časom, sú dobrými poviedkami bez ohľadu na to, či kdesi zostanú zaznamenané alebo si ich odnesiete len vo svojej pamäti. Toto je kniha vybraných rozhovorov.
Vallomás – Mária Vrabec
Nem akármilyen könyvet tart kezében a Kedves Olvasó! Számos ajánlás kezdődik ezzel a mondattal, de ez a könyv nem az, amit így kellene kínálni. Csak annyit kellene mondani, tárja ki a szívét, lelkét és elméjét, aki az olvasásába fog, mert jobbá válhat általa. Ha ismeri az érthetetlenül és méltatlanul leváltott, hívei körében továbbra is népszerű katolikus püspök, Róbert Bezák esetét, akkor tudja, az már önmagában is rendkívüli.
Szegény anyám, ha látnám – Erzsébet Sándor
Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten, tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. Többnyire újságíró. Közben pedig anya... "nehezített terepen". Erről szól a könyv. "Nem tudom, hogyan kell sérült gyereket nevelni. A tapasztalatok levonására nekem mindössze egy vak fiú adatott. Nem tudtam, jó-e az út, amin járok, azt sem, hová tart, vezet-e egyáltalán valahová. Csak azt tudtam, hogy a cső végén egy szabad, bátor, önálló srácnak kell majd kijönnie, és azt akartam, hogy ebbe senki se rokkanjon bele. Annak, hogy megírtam ezt a könyvet biztosan van valami értelme. Talán csak annyi, hogy valaki belekapaszkodik az egyik mondatába, esetleg néhány percre megnyugszik, netán megérti, hogy mások is félnek, és senki sincs biztonságban. Szerintem nincsenek "jó" megoldások, csak ösztönös próbálkozások, hogy ne csak kibírjuk, de jól is érezzük magunkat a bőrünkben. Ennél sokkal bonyolultabb programban nem tudok hinni. Mindenesetre szabadon kísérletezhetünk, hiszen csak az életünkről van szó. Azt hiszem, rengeteg módja van annak, hogy egy szülő alkalmatlanná tegye a gyerekét az életre. Az egyik legpokolibb az, ha nem nézünk szembe az adottságainkkal és a tényekkel. Illúzióba ringatni egy gyereket csak azért, mert mi magunk nem vagyunk képesek elviselni a bizonyosság terhét, jelentős bűn." (a Szerző)
Marlenka alebo Životná púť so zázrakmi – Monika Horsáková
Volá sa MARLENKA a ešte pred desiatimi rokmi o nej v Čechách nikto nepočul. Dnes u nás medová torta so zamatovou chuťou, vyrábaná podľa staroarménskej receptúry, zdomácnela. Za jej cestou nielen do českých cukrární a domácností sa skrýva neobyčajný príbeh nesmiernej vôle, odhodlania odriekania, trpezlivosti vytrvalosti a húževnatosti. Po stopách úspechu medového fenoménu s neobvyklým dievčenským menom sa teraz môžete vydať spolu s nami.
Én vagyok Malala – Malala Juszufzai,Kolektív autorov
Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York-i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az "Én vagyok Malala" nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a "Világ 100 Legbefolyásosabb Embere" listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt "Az Év Embere"-díj várományosai közt 2012-ben.
A kapitány kötelessége – Richard Philips
A könyvből mozifilm készült, Phillips kapitány címmel. IGAZ TÖRTÉNET ALAPJÁN SZOMÁLIAI KALÓZOK, AZ AMERIKAI HADITENGERÉSZET SEAL-EGYSÉGEI ÉS VESZÉLYES NAPOK A TENGEREN. Az a nap egy szokásos munkanapnak indult az ötvenhárom éves Richard Phillips, az amerikai lobogó alatt hajózó ... Folytatás ›› Maersk Alabama teherhajó kapitánya számára. Aztán minden megváltozott, amikor felfegyverzett szomáliai kalózok szállták meg a fedélzetet: öt napig tartó megpróbáltatás következett. A kapitányt végül az amerikai haditengerészet SEAL-egységei mentették meg. Míg az esemény kimenetele egy pillanatra sem volt kétséges, a majdnem egy teljes hétig tartó fogság megpróbáltatásainak félelmetes részletei mind ez idáig rejtve maradtak. Amikor a kalózok megszállták a hajóját, a kapitány mindent megtett, hogy megvédje a személyzetet. Ám a kalózok elrabolták, és ő minden erejét összeszedte életben maradása érdekében. "Éppúgy csodálom a kapitány bátorságát és személyzetével való önfeláldozó törődését, mint honfitársaim. Bátorsága példaértékű minden amerikai számára." (Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnökének szavai 2009. április 12.-én, Phillips kapitány kiszabadítása alkalmából) A(z) A kapitány kötelessége (Könyv) szerzője Richard Phillips, Stephan Talty.
A szikra – Kristine Barnett
Kristine Barnett fiának IQ-ja nagyobb, mint Einsteiné, fotografikus memóriával rendelkezik, és két hét alatt egyedül megtanulta a függvénytant. Jacob kilencévesen fogott hozzá egy olyan eredeti asztrofizikai teória kidolgozásához, amelyért szakértők szerint egyszer Nobel-díjat kaphat, tizenkét esztendősen pedig már fizetésért végzett kvantumfizikai kutatásokat. Történetét azonban az teszi még inkább figyelemre méltóvá, hogy Jake rendkívüli elméje kis híján az autizmus ködébe veszett. Kétévesen, amikor állapotát diagnosztizálták, az édesanyjának azt mondták, ez a gyerek talán soha nem lesz képes önállóan bekötni a cipőjét. A szikra egy édesanya különleges visszaemlékezése. Miután Jake-et otthon és a fejlesztő óvodában olyan "szakértők" vették körül, akik a legalapvetőbb készségekre próbáltak összpontosítani, és korlátozni igyekeztek mindabban, ami elvonta ezektől a figyelmét - a csillagok, a falon mozgó árnyékok, a skótkockás kanapéhuzat tanulmányozásában -, Jake szellemileg egyáltalán nem haladt előre. Kristine érezte, hogy változtatnia kell ezen. A szakemberek és a férje, Michael helyett a saját ösztöneire hallgatott, kivette Jake-et a fejlesztő óvodából, és hozzálátott, hogy maga készítse föl az óvodai nagycsoportra. A házuk garázsában vezetett családi napközi tapasztalataira támaszkodva eltökélten fáradozott a Jacobban észrevett "szikra" - a szenvedélyes érdeklődés - lángra lobbantásán. Úgy döntött, nem azzal törődik, amire a fia képtelen, inkább a képességeire fog koncentrálni. Ez az alapelv, valamint a játékok és normális gyermekkori élmények (labdázás, kirándulás, kerti sütés) fontosságába vetett hit segítette Kristine-t a hihetetlen akadályok leküzdésében. Barnették nem voltak jómódúak, és az anyagi gondok mellett Kristine-nek saját súlyos egészségügyi problémáival is szembe kellett néznie. Kristine és Michael kitartó munkával, Jake meg két öccse iránti elszánt odaadással, valamint a rokonok, ismerősök összefogásába vetett rendíthetetlen hittel mégis minden várakozást felülmúló eredményeket értek el. A szikra drámai, gondolatébresztő, szemléletformáló elbeszélés a félelmetes nehézségekkel szembeszálló szeretet és bátorság erejéről, a káprázatos lehetőségekről, amelyek akkor tárulnak föl, ha megtanuljuk, hogyan aknázzuk ki maradéktalanul a minden gyermekben, valamennyiünkben ténylegesen rejtőző képességeket.
Som Jozef Majský – Ivana Havranová
Ing. JUDr. Jozef Majský sa narodil 15.5.1946 v Hlohovci. Vyštudoval Vysokú školu ekonomickú a Právnickú fakultu Univerzity Komenského v Bratislave. Pred rokom 1989 pracoval ako učiteľ, neskôr ako námestník v strojárskej fabrike OBAL, š.p. v Novom Meste nad Váhom, od roku 1982 až do roku 1990 ako námestník riaditeľa v bratislavskej Matadorke. Po novembri 1989 založil spoločnosť SIPOX Holding a so 40 firmami, ktoré vlastnil, sa stal jedným z prvých slovenských veľkopodnikateľov. Okolo roku 1998 sa dostal do problémov a v súvislosti s kauzou Horizont a BMG si vo väzbe odsedel dva roky. Stretnutie novinárky a spisovateľky Ivany Havranovej s Jozefom Majským, s človekom a podnikateľom, ktorý prešiel traumou policajného vyšetrovania a dvojročným väzením dalo podnet na vznik tejto knihy. Podnikanie, privatizácia, rodina, ženy, kauzy Horizont a BMG, väzenie, poľovačky, médiá a politici – to sú hlavné témy ich rozhovorov. Na priame otázky autorka dostáva odpovede, ktoré ešte nezazneli v nijakom médiu. Je to verejná spoveď Jozefa Majského. Ivana Havranová vyštudovala žurnalistiku na Filozofickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. Pracovala v denníku Smena, v časopise Zornička, neskôr v Československej televízii ako publicistka mládežníckeho magazínu Televízny klub mladých. Je autorkou viac ako 400 televíznych scenárov, množstva poviedok pre deti, rozhovorov a reportáží. Po roku 1989 založila vlastné vydavateľstvo, v ktorom vydávala sedem časopisov (Maxisuper, slovenský Bulvár, Lišiak a ďalšie). Je autorkou štyroch kníh poviedok a troch románov. Žije a tvorí v Bratislave