Richard Dawkins
A csoda bűvöletében – Richard Dawkins
RICHARD DAWKINS könyve életének első éveitől kezdve oxfordi kibontakozásáig kíséri a világhírű tudós pályáját, miközben megismerhetjük Az önző génig vezető utat is. Dawkins élénk színekkel ecseteli Afrikában töltött, idilli gyermekkorát, és bemutatja hétköznapinak korántsem nevezhető őseit és elbűvölő szüleit. Noha diákkorában Elvis Presley hatására még mélyen vallásos volt, a gimnáziumban már nem volt hajlandó letérdelni a templomban. Az általános és középiskolában is kiváló képzésben részesült , de Oxford hozta el számára az igazi szellemi beteljesülést. Dawkins az ősi angol diákváros egyedülálló oktatási rendszerének tulajdonítja tudományos ébredését. Ez a rendszer arra tanítja a diákokat, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, ne vizsgaorientá ltan és ne tankönyvekből tanuljanak, hanem kutatási eredményekből, beszélgetésekből és vitákból. Oxfordi tanári és kutatói karrierjében komoly változást hozott az 1973-as év, amikor hosszú áramszünetek sújtották Nagy-Britanniát, így Dawkins hosszabb időre kényszerből szüneteltette a számítástechnikára alapozott kutatásait. Mivel akkoriban általános félreértés övezte a természetes kiválasztódás és a csoportszelekció fogalmát, ezért több tudós műveinek hatására nekilátott ahogyan ő önironikusan ne vezte saját bestsellere megírásának. Ez volt Az önző gén. RICHARD DAWKINS 1976-ban üstökösként robbant be a köztudatba Az önző gén című művével, amelyet további, kimagaslóan népszerű könyvek követtek, közülük több magyarul is megjelent. Dawkins nemcs ak a brit Királyi Természettudományos Társaság tagja, hanem a Királyi Irodalmi Társaságé is. Munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. 2008-ban vonult nyugdíjba az oxfordi Charles Simonyi Intézetben betöltött professzori állásából, de tová bbra is tagja maradt az ugyancsak oxfordi Új Egyetemnek. A Prospect Magazin olvasóinak szavazata alapján a világ első számú gondolkodójának választot Dawkins első könyve, Az önző gén alapjaiban rengette meg a biológiai kutatások világát. Dawkins ebbe n a kötetben használta először a mém szót a kulturális evolúció alapegységére, a mémelmélet pedig azóta is a kortárs kultúra egyik alappillére. A csoda iránti vágy közelebbi betekintést nyújt a tudós személyes világába, és nyomon követhetjük, milyen élmények és állomások vezettek a 20. század egyik legmeghatározóbb művének megszületéséig. ,,Az isteni téveszme megjelenése óta Richard Dawkins neve egyet jelent a szigorú kételkedéssel és a briliáns, szenvedélyes, világos, nem köntörfalazó vitával. (San Francisco Chronicle))
Největší show pod Sluncem – Richard Dawkins
Probíhá po miliardy let a vedla ke vzniku tolika podivuhodných životních forem, že si zaslouží označení za největší show na Zemi; a toto velkolepé představení přitom nepotřebovalo žádného režiséra. Současně se ale evoluce odehrává i přímo před našima očima, můžeme ji zaznamenat na sloních klech i ve vrtění psího ocasu. Kniha známého britského biologa a popularizátora vědy nám ukáže fungování evoluce z mnoha pohledů, od paleontologického záznamu přes molekulární genetiku a vývoj embrya až po domestikaci zvířat či to, jak se historie života promítla do geografického rozšíření současných druhů
Největší show pod Sluncem
Biologická evoluce není „pouhou teorií“, ale skutečností. Probíhá po miliardy let a vedla ke vzniku tolika podivuhodných životních forem, že si zaslouží označení za největší show na Zemi; ... Viac...
Boží blud – Richard Dawkins
Keď známy britský evolučný biológ Richard Dawkins vydal v roku 2006 knihu The God Delusion, okamžite tým rozpútal živú diskusiu v masmédiách aj na internete. Tento vedec už predtým napísal mnoho diel o vzťahu filozofie a vedy, v ktorých okrem iného usvedčoval vieru v B oha z iracionálnosti a poukazoval na jej negatívny vplyv na spoločnosť. V tejto poslednej knihe sa však tejto téme venoval naplno, aby zvýšil sebavedomie ateistu a podporil všetkých, ktorí by chceli odvrhnúť náboženstvo, a ukázal im, že i bez neho sa dá žiť plnohodnotný, mravný a šťastný život. Dawkinsova kniha sa dá v zásade rozdeliť na tri časti. V prvej sa autor sústreďuje na tzv. hypotézu Božej existencie, podľa ktorej „existuje akýsi nadčlovek, nadprirodzená inteligencia, ktorá úmyselne vyprojektovala a stvorila vesmír a všetko v ňom, vrátane nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existencii takejto inteligentnej bytosti je vedeckou hypotézou, ktorú je potrebné analyzovať ako každú inú, a že existujú len chabé dôvody pre jej prijatie, zatiaľ čo dôvody na jej odmietnutie sú obrovské. „Ilúziu dizajnu v živom svete oveľa úspornejšie a neporovnateľne elegantnejšie a bez potreby nejakého inteligentného konštruktéra vysvetľuje darvinovský prirodzený výber.“ V druhej časti knihy sa autor snaží nájsť prirodzené dôvody, prečo je náboženstvo všadeprítomné, a či je náboženské presvedčenie nevyhnutné pre našu morálku. V závere potom vysvetľuje, aké sú jeho dôvody pre nekompromisný postoj k náboženstvu – ako pre náboženské dogmy umierajú tisícky ľudí v krajinách tretieho sveta na pohlavne prenosné choroby, ako je deťom vnucovaná viera ich rodičov často krát na základe fyzického i psychického teroru, ako náboženský fundamentalizmus bojuje proti vede, genetickému výskumu a vyučovaniu evolučnej teórie na školách a ako náboženský fanatizmus stojí v pozadí terorizmu.
Gyertyaláng a sötétben – Richard Dawkins
Richard Dawkins, akit Stephen Pinker által "az egyik legjobb tényírónak", a Nature pedig "rettenthetetlen harcosnak" nevezett, néha derűsen, máskor hamiskás mosollyal tekint vissza élethosszig tartó intellektuális kalandozásaira és harcaira. Dawkins rendkívüli műve, Az önző gén megjelenése után került a tudományos érdeklődés középpontjába. Legújabb kötetében kedves, féltő szeretettel korholja a tudományos világ hiányosságait. A könyv lapjain szórakoztató történeteket ad elő ismerőseiről, és mesél azokról az eseményekről, eszmékről, amelyek arra ösztönözték, hogy figyelmét a kultúra, a vallás és a tudomány határterületeire irányítsa. Közben beavat minket tíz legnagyobb hatású műve eredetébe, keletkezésének körülményeibe és a közöttük levő kapcsolatokba. Tizedik könyvével, az Isteni téveszmével minden korábbinál nagyobb sikert aratott. A kötet Matt Ridley szerint "harsogó trombitaszóló az igazságért", amely szerzőjét az "egyszerű" intellektuális közismertség állapotából a leghíresebb világi gondolkodók körébe repítette - "az új ateisták" közé, ahol Dawkins Christopher Hickensszel, Sam Harrisszel és Daniel Dennett-tel került egy társaságba. A Gyertyaláng a sötétben lapjain Dawkins megosztja velünk a természet világa iránt érzett csodálatát, fogékonyságát az abszurd emberi tettekben rejlő humorra, továbbá az élet rövidségének egyre jobban érzett tudatát. Gondolatai nemcsak az olvasóra gyakorolnak mély hatást, hanem az egyetemes kultúrára is.
Boží blud – Přináší náboženství útěchu, anebo bolest? – Richard Dawkins
Když známý britský evoluční biolog Richard Dawkins vydal v roce 2006 knihu The God Delusion, okamžitě tím rozpoutal živou diskusi ve sdělovacích prostředcích i na Internetu. Tento vědec již předtím napsal hodně děl o vztahu filozofie a vědy, v nichž kromě jiného usvědčoval víru v Boha z iracionality a poukazoval na její negativní vliv na společnost. V této poslední knize se však tomuto tématu věnoval naplno, aby zvýšil sebevědomí ateisty a podpořil všechny, kdož by chtěli odvrhnout náboženství, a ukázal jim, že i bez něj je možné žít plnohodnotný, mravní a šťastný život. Dawkinsovu knížku lze v zásadě rozdělit do tří částí. V první se autor soustřeďuje na tzv. hypotézu Boží existence, podle níž „existuje jakýsi nadčlověk, nadpřirozená inteligence, která úmyslně vyprojektovala a stvořila vesmír a všechno v něm včetně nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existenci takové inteligentní bytosti je vědeckou hypotézou, kterou je nutno analyzovat jako kteroukoli jinou, a že existují jen chabé důvody pro její přijetí, kdežto důvody pro její odmítnutí jsou obrovské. „Iluzi dizajnu v živém světě mnohem úsporněji, nesrovnatelně elegantněji a bez potřeby nějakého inteligentního konstruktéra vysvětluje darwinovský přirozený výběr.“ V druhé části knížky autor usiluje o nalezení přirozených důvodů, pro které je náboženství všudypřítomné, a odpovídá na otázku, zda je náboženské přesvědčení nevyhnutelné pro naši morálku. V závěru vysvětluje, jaké důvody má pro svůj nekompromisní postoj k náboženství – jak kvůli náboženským dogmatům tisíce lidí v zemích třetího světa umírají na pohlavní přenosné nemoci, jak je dětem vnucována víra jejich rodičů mnohdy na základě fyzického i psychického teroru, jak náboženský fundamentalismus bojuje proti vědě, genetickému výzkumu a vyučování evoluční teorie ve školách a jak náboženský fanatismus stojí v pozadí terorizmu.